A megszorítások és adóemelések terhe mellett a mező­gazdaságban, kifejezetten a növénytermesztésben sem számítanak profitra idén a termelők. Bár a burgonyaföldek fokozatos eltűnése látványos, mégsem gondoltam volna, hogy az elmúlt tíz évben 14 ezerről 6 ezer hektár alá csökkent a pityóka termőterülete a megyében. Az okok sokfélék, de felkiáltójelekként ott van közöttük a kistermelők eltűnése, az olcsó, külföldről behozott termény – ezek összefüggése egyértelmű.

A szélsőséges időjárás az idei gyümölcstermést is tönkretette, ami az árakban néhány hete már látványosan megmutatkozik: egy kiló alma ára közel kétszerese az eddiginek, a cseresznyéért, barackért és eperért fizetendő összegekről nem is beszélve. A terméskiesés mindegyik fajtát érinti a bokron termő gyümölcsöktől a gyümölcsfákig, így minden eddiginél kisebb gyümölcsterméssel számolhatunk az idén.  
A térségünkben dolgozó kistermelők is küzdenek a rendkívül nehéz év fagykáraival, a szárazsággal, a jégesők okozta pusztításokkal, az értékesítés kihívásaival. A zöldségpiacok kínálatát nézve talán nem látunk kevesebb terméket a standokon, de az árak tükrözik a nehézségeket. És ha előremutató, kapaszkodót nyújtó adatra vágyunk, örülhetünk annak, hogy az Európai Unió országai közül Romániában használják a legkevesebb vegyszert a zöldség- és gyümölcstermesztésben, Bulgária és Svédország után. De vajon vásárolunk-e ezekből a hazai termékekből, vagy inkább előnyben részesítjük a szupermarketek akcióit, ahol többnyire gyenge minőségű importárut találunk? Szóba állunk-e a termelőkkel, hogy nehézségeikkel szembesülve, az itthon termelt zöldség-gyümölcs valódi ár-érték arányát felmérjük? 
Talán az is körvonalazódni látszik, hogy rendszerszinten új stratégiák kellenének ahhoz, hogy az ágazat – ha nehézségek árán is – fenn tudjon maradni. Új szemléletre, a termelők jelentős támogatására van szükség, és információátadásra, hiszen például a gazdák többségének nincs mezőgazdasági biztosítása a megyében, így a szélsőséges időjárás okozta kár sokszor magánügy marad.
A nehézségek között a lehetőségeket is fel kell ismerni: a klímaváltozás új növénykultúrák termesztését teszi lehetővé, szakemberek szerint a szemes kukorica, a napraforgó és a repce nagy területeken való termesztése hozzájárulna az ágazat jövedelmezőségéhez.
A klímaváltozás valóban megmutatkozik a legkisebb kertben is: a címben említett két szem ribizli kis túlzással az idei termésünk a bokrokon – a többit elvitte a késői fagy. Ugyanakkor a szokatlanul meleg nyarak egyik hozadéka, hogy szabadföldön beérik a paradicsom, a brokkoli és a kukorica is. Sok-sok gondoskodással, növénytársítással és a talaj nedvességtartalmának biztosításával – akkor is, amikor kevés csapadék esik, és a vezetékes vizet sem célszerű öntözésre használni. Meg kell találnunk azokat a megoldásokat, amelyek a megváltozott, sok esetben szélsőséges időjárásban is alkalmazhatók, és élhetőbb környezetet teremtenek a növényvilágnak. Más lehetőségünk nem nagyon van a túlélésre.