A Savaria Szimfonikus Zenekarhoz több évtizedes kapcsolat fűz, legutóbb a modenai szereplésükről írhattam részletesen. Ezúttal egy francia tematikájú koncertjükre invitáltak, amelyen egy ősbemutatónak is részese lehettem. A programban Paul Dukas La Péri és A bűvészinas című kompozíciói, Jacques Ibert Fuvolaversenye és Claude Debussy Egy faun délutánja című műve szerepelt. A rendezőknek köszönhetően a délelőtti főpróbán is részt vehettem, így a zenekar és vezetője, Vajda Gergely szép napot szerzett számomra.

Dukast egyműves komponistaként ismerik Magyarországon, pedig termékeny szerző volt, de műveinek jelentős részét – talán maximalizmusból – megsemmisítette. A La Péri szerencsére ránk maradt – a balett a legendák bajnokát, a halhatatlanság virágát kereső arab Iszkander és a perzsa angyal, Péri mondáját eleveníti fel. A szerző Táncvers egy jelenetben szavakkal jellemezte a művet, zenéjében a romantikus és impresszionista elemek egyaránt bőven fellelhetők. Az előadás kifejező volt. Egy megjegyzés: míg a próbát a földszintről hallgattam, az esti előadást az emeletről élveztem: az alsó szinten a rézfúvósok kevésbé tűntek harsánynak, mint egy szintről feljebb. Ezt már korábbi írásomban is megemlítettem, a terem méretei minden karmestert visszafogottságra intenek. A bűvészinas a zenekarnak és a közönségnek is örömzene volt.

Ibert Fuvolaversenye igen nehéz, de színes darab. Az ambiciózus első tételt egy nagyon finom árnyalatú második követi, s az opust egy dzsesszelemekkel tarkított tétel zárja. A Drezdában élő és dolgozó fuvolista előadó, Szabó Rozália nevével Lipcsében találkoztam, mikor Gyenge Tiborral a Drezdai Staatskapelle első koncertmesterének helyettesével készítettem interjút. (A művész édesapja és testvére is a szombathelyi zenekarban játszik.) Nagyon szép előadásnak lehettünk részesei, a közönség nagy ovációval értékelte a művészt, aki Debussy Szirének című darabját játszotta ráadásul. Ez egyben átvezetett Debussy Egy faun délutánja című művéhez, amelynek különleges pasztellszíneire emlékszem vissza szívesen.

Különös várakozással tekintettünk az ősbemutatóra, Benoît Sitzia Az erdőben (En Forêt) című darabjára. A fiatal zeneszerző is sokat merített az impresszionista mesterek hagyatékából, s mint minden francia szerzőt, a keleti világ is megihlette. Nem véletlen, Szardínia szigetéről származik, s közel áll hozzá az arab kultúra, s ez a zenéjében is mély nyomot hagyott. A főpróba után kérdeztem a francia szerzőt: „Bemutatómat Szombathelyen tartom, ez annak köszönhető, hogy Vajda Gergely igazgatót mint karmestert és mint zeneszerzőt is jól ismerem. Hasonló utat jártam be magam is, mivel zeneszerző vagyok, és az 1963-ban alapított Ars Nova Együttes művészeti igazgatójaként is dolgozom. Egy budapesti tartózkodásom során kért fel Vajda úr, hogy a Savaria zenekar számára komponáljak. Ez kihívás volt számomra, mivel mind ez ideig a kamarazenében voltam inkább otthon. Az erdőben című művem nagyon inspirált, s nagyon jól illik az est programjába. Azért vélem így, mivel nagyon sokat foglalkoztam a műsorban is szereplő Debussy zenéjével, egy Debussy-trió-átirat lemezt is készítettem. Az előadásban két művel is szereplő Paul Dukas is közel áll hozzám. Mindkettőjük zenéje képszerű és színes, rajzhoz hasonlíthatnám. Hozzá kell tennem, hogy a programból talán Jacques Ibert-t ismerem legkevésbé. Franciaországban számos zenekarral működöm együtt, így van összehasonlítási alapom. A hallottak s a művem interpretálása alapján a Savaria zenekart nagyon jó együttesnek tartom.”