A bódhiszattvák olyan megvilágosult lények, akik elhalasztják a saját elért nirvánájukat, hogy újjá­születve az emberiséget szol­gálják. Az öröklési vonal 1391-ig nyúlik vissza, bár a címet csak 1578-ban, a mongol uralkodó ado­mányozta az akkori vallási vezetőnek, Szönam Gyacónak, a harmadik reinkarnációnak és egészében így hangzik: „a csodálatos Vadzsradhara, eré­nyekkel ékes ragyogó óceán”. Később visszamenőleg az elő­ző két megtestesülésre is elkezdték alkalmazni a titulust. 

Az új dalai láma megtalálása mindig bonyolult folyamat, éveket vesz igénybe és ko­moly keresést igényel. A tá­vozni készülő dalai láma kör­nyezete már ekkor, a fontos személyiség haldoklása idején figyeli a reinkarnációra utaló magatartásokat és/vagy köz­lé­seket, a lehetséges vagy vélt utalásokat az eljövendő utód születési helyére, a születendő személy közvetlen környezetére vagy ismertetőjelére. Hitük sze­rint ugyanis a dalai láma maga választja meg a helyet és a körülményeket, hogy hol, milyen formában és kiben fog újraszületni. Halálát követően a szerzetesek campából – ez egy egyszerű ételféleség: pirí­tott árpa jakvajjal és forró vízzel összegyúrva – készített golyókba helyezik az égtájak nevét, majd imamalomban meg­­pörgetik. Ha a kieső go­lyóban levő égtájat az elhunyt is em­lítette, akkor a vezető lámák elindulnak és keresni kezdenek egy kisgyermeket. A pontos hely és személy megtalálásához jóslatokat és híres lámák lá­tomásait is igénybe veszik. A reinkarnáció fő jelének azt tartják, ha a gyerek felismeri az előző dalai láma személyes tárgyait.

Ma Tendzin Gyaco, a 90 éves 14. dalai láma, Indiában él – mint már említettem, 1959-ben menekült el a Kína által végleg bekebelezett Ti­betből – és okossága, meg a karizmatikus személyisége éb­­­ren tartja a Tibet iránti ér­dek­lődést. A Nobel-békedíjat is meg­kapta, könyvei jelen­tek meg, kapcsolatot tart fenn a világ vezetőivel, ám utódjának sorsa sok kérdést és kérdőjelet vet fel. Kína ugyanis kialakította – törvényesítette? – magának azt a jogot, hogy megnevezze majd a reinkarnációt. Ezt egy, a Csing-dinasztia idején történt precedensre hivatkozva tette meg már a pancsen láma kiválasztása idején, azaz abba már beleszólt. A jövendő da­lai láma reinkarnációját pe­dig épp ennek kellene majd felismernie.

Egyértelmű tehát, hogy a Kínai Népköztársaság már meg­szervezte, hogyan dönt­hessen az új vezető személyéről. Ugyan­­akkor a XIV. dalai láma többször elmondta, hogy nem fog olyan területen újjászületni, amely kínai ellenőrzés alatt áll. Olyan kijelentése is volt, hogy megvan a lehetősége, hogy úgy döntsön: nem születik új­ra, bár fontosnak tartja, hogy ha a tibeti helyzet nem változik, a reinkarnációja majd folytassa és fejezze be az elkezdett munkát. Idén meg­jelent könyvében írja: „A ti­beti nép jogát arra, hogy saját szülőföldjének őrzője legyen, nem lehet a végtelenségig meg­­­tagadni, ahogyan a sza­badság iránti törekvéseit sem lehet örökké elnyomással el­fojtani.” „Egy dolog, amit a történelemből világosan tu­­dunk: ha az embereket tar­tósan boldogtalanná teszed, nem lehet stabil társadalmat fenntartani.”