– Egy ideje már ismerős a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) fiataljai számára, hiszen aktív tagja a szervezőcsapatnak. Mikor fogalmazódott meg Önben, hogy továbblépjen az elnöki pozíció felé? Saját elhatározásra döntött így, vagy felkérésre?

– A CSTIT csíkszéki ifjúsági szervezeteket tömörítő ernyőszervezet, amelynek Bogos Ákos volt mostanáig az elnöke, tőle vettem át a szervezet elnöki teendőit, amely megbízás két évre szól. Esetemben az egész akkor kezdődött, amikor megalakult a Kászoni Ifjúsági Szervezet, és ezáltal kapcsolatba kerültem a CSTIT-vel. Már az elején nagyon pozitív képet kaptam arról, hogyan viszonyultak hozzánk, mennyit segítettek a kezdeti időszakban. Az akkori vezetőség rendkívül segítőkész volt, bármire számíthattunk tőlük.

– Hogyan mélyült el ez az együttműködés?

– A kászoni ifjúsági szervezet egyre aktívabb lett, és egyre több mindenben számítottak ránk. Idővel több rendezvényen vettem részt, bekerültem a szűkebb körbe, egyre több feladatba vontak be, több információt osztottak meg velem, közösen terveztünk. Azt mondanám, hogy nem egy konkrét döntés volt, hanem így hozta az élet. 

– Volt erről konkrét beszélgetés is?

– Igen, beszéltünk róla. Bogos Ákosnak nagyon fontos volt a folytonosság, hogy az a munka, amit eddig felépítettek, ne szakadjon meg. Megkérdezte, hogyan állok ehhez, vállalnám-e az elnökséget, letenném-e a jelentkezésem. Rajtam kívül végül senki más nem jelentkezett a szervezet elnöki funkciójára.

– Mi motiválta abban, hogy elvállalja ezt a feladatot?

– Egyszerűen az, hogy szeretnék tenni a közösségért. Úgy érzem, hogy tudok is. Motivált az is, hogy egy nagyobb közösségért álljak ki, megtaláljam a helyem ebben a pozícióban. Ez egy próbatétel, amelyet megtiszteltetésként élek meg, és azt gondolom, a személyes fejlődésemhez is hozzájárul, miközben a közösségért is tudok dolgozni.

– Mikor alakult a Kászoni Ifjúsági Szervezet és mikor csatlakoztak a CSTIT-hez?

– Két évvel ezelőtt hoztuk létre az első ifjúsági szervezetet Kászonban.

– Összeegyeztethető az elnöki feladatkör az alpolgármesteri teendőkkel?

– Fontos volt számomra, hogy ne egy gyenge csapattal vágjunk neki ennek a mandátumnak. Egyedül biztosan nem vállaltam volna. Szerencsére sikerült egy régi és új tagokból álló, jól működő, kompakt csapatot összeállítani. Mindenkinek megvan a maga helye, mindenki tudja a feladatát, ez pedig nagyban megkönnyíti a munkát. Most dolgozunk a közös stratégiánkon, de ennek mentén a működésnek gördülékenynek kell lennie, és bízom benne, hogy az itt megszerzett tudást és kapcsolati tőkét szülőfalum javára is kamatoztatni tudom.

– Hogy látja, milyen kihívásokkal küzdenek jelenleg a csíki térség fiataljai?

– Egy Erasmus+ pályázat kapcsán fel kellett mérnünk a helyzetet, ezért kérdőívet küldtünk ki a csíki fiataloknak. Rengeteg visszajelzést kaptunk. Sok helyen volt ilyen vagy olyan kezdeményezés, de nem alakult ki kontinuitás, a közösségek kifáradtak, és nem volt, aki továbbvigye a munkát. Ennek oka lehet az infrastruktúra hiánya, a támogatások szűkössége, de a legnagyobb probléma szerintem általános, globális jelenség: a mai fiatalokat nagyon nehéz megszólítani.

– Mit ért ez alatt pontosan?

– Az online platformok nagyon elvonják a figyelmet. Sokszor azt tapasztaljuk, hogy még egy izgalmas programon való részvételre is nehéz fiatalokat mozgósítani. A legnagyobb kihívás az, hogy megtaláljuk, hogyan szólítsuk meg a fiatalokat – mire kíváncsiak, milyen tudást szeretnének megszerezni, mi az, ami valóban érdekli őket.

– Mit visz tovább az előző időszak programjaiból, és mi lesz új irány?

– Átnéztük az elmúlt két év programkínálatát, most zajlik annak eldöntése, mit viszünk tovább. A pénzügyi kilátások miatt válogatnunk kell, ezért igyekszünk a már bevált programokat újra megszervezni. Új irányként emelném ki a kisebb költségvetésű kerekasztal-beszélgetéseket és előadásokat. Emellett fontos számomra a hagyományőrzés és a kulturális identitás erősítése, különösen a falusi fiatalok körében.

– Hogyan jelenik ez majd meg a gyakorlatban?

– Szeretnénk bemutatni és népszerűsíteni azokat a kulturális és közösségi eseményeket, amelyekbe a fiatalok is bekapcsolódhatnak, és megmutatni ezek pozitív oldalát, hogy kedvet kapjanak a részvételhez.

– Bemutatná röviden az új csapatot?

– A régi csapatból továbbra is aktív Bogos Ákos, Cilip Árpád, Mihály Gergő, Kerekes Tamás és Antalka Lóránt. Ők tapasztalatukkal és kapcsolatrendszerükkel biztosítják a folytonosságot. Az új tagok nagyon ambiciózusok: Tulit Csongor, Bodor Szidónia, Péter Anita és Böjte Barbara mind erősíteni szeretnék a szervezetet, és új szemléletet hoznak a munkába.

– Körülbelül hány fiatalt érhet el a CSTIT a térségben?

– Ha csak a tagszervezeteket nézzük, már akkor is legalább száz fiatallal dolgozunk, de a potenciális elérés ennél jóval nagyobb. Nem cél, hogy minden egyes csíki fiatalt megszólítsunk, de szeretnénk, ha ez lehetséges lenne, éppen ezért olyan programokat és fejlődési lehetőségeket kínálunk, amelyek vonzóak és motiválóak számukra.

– Mi a személyes motiváció­ja ebben a munkában?

– Szeretném kipróbálni magam egy nagyobb közegben, kapcsolatokat építeni, tanulni másoktól. Ez az alpolgármesteri munkámban is előnyt jelenthet, hiszen olyan embereket ismerhetek meg, akiknek a tudását később a község javára is fordíthatom. Emellett nagyon fontos számomra, hogy a csíki fiatalok tudják, kik ők, hová tartoznak. A sok külső hatás között könnyű elveszíteni az identitást, márpedig stabil alap nélkül nem lehet hosszú távon közösséget építeni.