– Tavaly – a megelőző évhez képest 73 millió lejes növekedéssel – 438,28 millió lejes költségvetést fogadott el a megyeszékhely önkormányzata. Az országos és megyei költségvetés sarokszámai­nak ismeretében az már látszik, hogy az idei ennél jelentősen szűkösebb év lesz. Csíkszeredának mennyire kell meghúznia a nadrágszíjat?

– A tavalyi költségvetésünkben jelentős összeget tett ki az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) alapjaiból megnyert támogatások értéke. Ugyanakkor az önkormányzat idei bevételi oldalán még nincs bevezetve két-három olyan uniós forrás, amelyek várhatóan jelentős összeget hoznak: ilyen például két útépítési finanszírozás, vagy a mobilitásfejlesztési pályázat is. A költségvetés végleges összegét az fogja megadni, hogy annak elfogadásáig hány uniós szerződésünk lesz aláírva. Ugyanakkor számításaim szerint mindenképpen szűkösebb pénzügyi lehetőségünk lesz idén mind beruházásokra, mind az intézményeink, szolgáltatásaink működtetésére. Amit már látok, hogy a valós beruházási érték, amivel dolgozni tudunk, valahol a 2021-es év szintje alatti.  

– 2024-ben február 12-én, 2025-ben március 26-án, idén várhatóan május második he­tében – az év ötödik hónapjában – fogadják el a város költségvetését. Mennyiben hátráltatja ez a megyeszékhely közigazgatását, a beruházások, projektek ütemét? 

– Nagyban befolyásolja. A városházának számtalan olyan szolgáltatása és kisebb beruházása van, amelyeknek a közbeszerzési eljárását csak a költségvetés elfogadása után tudjuk elindítani. Ha tehát május második hetében lesz meg a költségvetésünk, azok a projektek, amelyek már be vannak tervezve – mint például az oktatási, a szociális programok vagy a nyári karbantartás – egy prioritási lista alapján, a hónap végétől kezdődően kerülhetnek közbeszerzésre. A lebonyolításuk pedig el fog tartani őszig. Az egyik legmarkánsabb példa erre a nyári útkarbantartás: míg korábban volt év, amikor a szükséges szerződéseket már május végére megkötöttük, idén szinte biztos, hogy ez tolódik, és majd csak ősszel tudjuk elvégezni a konkrét munkálatokat. De érződni fog ez számos egyéb beruházás és szolgáltatás – iskolai és szociális programok – ütemezésében is. 

– Több éve a büdzsé szerkezetét úgy alakították, hogy kétharmadát beruházásokra, egyharmadát működésre fordították. Most hogyan alakul az egyensúly?

– Mint mondtam, azt látjuk, hogy a beruházási oldalon a 2021-es évhez közelítenek a lehetőségeink, az elmúlt évek növekvő költségvetési tendenciá­ja után tehát az idei jelentősen szerényebb év lesz a beruházások területén. A PNRR-s projektek esetében például hatalmas önrésszel kell számolniuk az önkormányzatoknak, így nekünk is, ezért ezek mértéke vékonyítja a lehetőségeinket. Idén nem lesz meg tehát a kétharmados arány a beruházások javára, már csak azért sem, mert a működési oldalon a városháza szolgáltatásai bővültek, például az új városi közszállítással, aminek fenntartása a tavalyhoz képest megháromszorozódott. A jelenlegi pénzügyi helyzetben, ahol egyébként is jelentős visszavágásokkal kell szembenéznünk, másfajta arányok állíthatók fel. 

– Hogyan alakulnak idén nálunk az uniós beruházások? 

– A kormány korábban számtalan szerződést visszamondott, ez érinti esetükben a tömbházszigetelési programot, az nZEB energiatakarékos lakások építésére megnyert pályázatunkat és más tételeket, amelyek nagyobb pénzügyi kiesést jelentenek. Le kellett mondanunk a kampusz építéséről, amelyre a PNRR alapjaiból nyertünk több mint 100 millió lejes támogatást.  A Regionális Operatív Programban (POR) lévő uniós pályázatainkat ugyanakkor visszük, ezek idén ténylegesen elindulnak, ilyen a Vigadó és a Fodor Sándor Park felújítására, illetve a Piac utcai kazánház kortárs művészeti központtá alakítására. Azt is tudni kell, hogy bár ezek a munkálatok idén elkezdődnek, 2026-ban még nem jelentenek akkora pénzügyi terhet, mint a következő évben, amikor nagyobb összeget kell fordítanunk a beruházások befejezésére. Azt is eldöntöttük ugyanakkor, hogy a következő időszakban arra is odafigyelünk, hogy olyan támogatásokat vegyünk igénybe, amelyeknek az önrésze alacsony, ha pedig az önrész túlságosan magas, a megnyert pályázatok esetében sem biztos, hogy megkötjük a finanszírozási szerződést, mert nem hozza azt a beruházási hatékonyságot, amit elvárunk. Illetve ezek társfinanszírozása nem mehet a városháza szolgáltatásainak kárára.

– Nézzük át részletesebben a városháza működési oldalán, hogy idén mire lesz elég a büdzsé. Tavaly 13,89 millió lejt különítettek el oktatásra, ebben benne volt többek között az épületek fenntartási, javítási költsége vagy a sajátos nevelési igényű gyermekek támogatása is. Idén is tudják biztosítani ezt az összeget? 

– Valamennyit csökkentenünk kell, de nem számottevő mértékben. Idén zárjuk le azt a PNRR-s projektet, amelyben minden városi oktatási intézmény osztálytermeit és a szakműhelyeket is korszerű didaktikai eszközökkel és bútorzattal szereltük fel – ezt tekintetbe véve vannak olyan kérések az iskolák részéről, amelyeket nem hagytunk jóvá. A tanintézetek eszközszükségleteinél, fejlesztésénél tehát idén szigorúak vagyunk, vannak azonban olyan épületbiztonsági feladatok, amelyeket prioritásként kezelünk és pénzt fordítunk rá.

– Az utak karbantartására marad a tavalyi, 11,83 millió lejhez közeli összeg? 
 
– Igen, tartjuk ezt az összeget. Az igazság az, hogy az intenzív forgalom miatt erre szükség van, és folyamatosan bővül a megyeközpontban a közterületbe bevett utak száma is. 

– A sport- és ifjúsági rendezvényekre is jelentős keretet fordított tavaly az önkormányzat. Az idei költségvetés-csökkenés mellett továbbviszik ezeket a programokat? 

– A kulturális és sportrendezvények finanszírozásánál indulásból van egy 10%-os visszaesés. Számos értékes program van a városban, amelyeket, azt gondolom, meg kell tartanunk – de idén szerényebb körülmények között, akár társfinanszírozást, külső partnereket keresve hozzá.  Szűkösebb költségvetésre kell számítaniuk ugyanakkor az alintézményeknek, és maga a városháza is szerényebb működési költéségekkel számol. Minden területen visszaveszünk, ez tény. 

– A szűkösebb év mellett tavaly decemberben 30 millió lejes kincstári kölcsönt kért és kapott az önkormányzat. A legutóbbi, áprilisi tanácsülésen újabb 9,34 millió lejes hitel felvételéről döntött a képviselő-testület. Ez hogyan befolyásolja a megyeszékhely jelenlegi és következő éveit? 

– Olyan fejlesztések vannak a megyeközpontban, amelyeknek a meglépése elengedhetetlen volt: gondolok itt például arra, hogy legutóbb kiderült, hogy a színház épületének olyan szerkezeti, strukturális hibái vannak, hogy még jó, hogy áll a lábán… Ennek a kijavítása, illetve minden beruházásnál az előre nem látható problémák megoldása pluszköltséget jelent a városházának. A jelenlegi kölcsönünket kimondottan a PNRR-s projektek társfinanszírozására vettük fel, ez a portfólió még valamennyire bővülni fog. Ez azt is jelenti, hogy a működési oldalról biztosítanunk kell a kamatlábak és részlet fizetését – ebben az évben egyelőre csak a kamatlábat. 

– Ha „varázsütésre megjelenne” egy 50 millió lejes, szabadon felhasználható összeg a büdzsében, azt idén mire költené? 

– Amire most még nem látjuk a beruházási lehetőséget, az a csibai szennyvízhálózat fejlesztése. Erre keressük a megoldást, egyértelműen erre használnám fel az összeget. 

– A megye és a térség jövőjére is kitekintve, mit gondol, mennyire nehéz évek következnek? 

– Én úgy gondolom, hogy a működési oldalon a következő évek költségvetésében nem lesz jelentős javulás, sőt, mondjuk ki: a kormány 2023-as, valamint a 2025-ös év végi jogszabály-módosítása, a személyi jövedelemadó visszaosztásának megváltoztatása miatt nettóban számolva 100 millió lej nagyságrendű összeget veszített a csíkszeredai önkormányzat. Hozzáteszem, ennek az összegnek a birtokában nem kellett volna hitelt felvennünk. Mindemellett, ha az idei költségvetés szintjét tartani tudjuk jövőre is, akkor az ad egy kiszámíthatóságot. Újabb beruházási portfóliók előtt állunk, tehát a városfejlesztés folyamatos, s bár ebből kifolyólag óriási a nyomás a városházán, de lépkedünk előre. Vagyis megvan az esély arra, hogy egy jobb irányba elmozduljunk.