Parajd: részletek a záportározó terveiről

Idén nyáron elkezdődhet Parajd és Alsósófalva között annak a záportározónak az építése, ami a Korond-patak vizét szabályozná egy nagyobb árhullám kialakulásakor. A 332 millió lejes, két részre bontott projekt részleteit pénteken mutatták be Parajdon, ahol az érintettek többek közt a területek kisajátításáról, ingatlanjaik védelméről és az elterelőcsatorna szerepéről tettek fel kérdéseket.

Pál Emil
Becsült olvasási idő: 4 perc
Parajd: részletek a záportározó terveiről
Még idén elkezdenék, három év múlva lenne kész. Bemutatták a terveket Fotó: Pál Emil

Hargita megye legnagyobb volumenű és legtöbb pénzbe kerülő projektjének nevezte a Parajd és Alsósófalva közé tervezett, időszakosan működő záportározó megépítését Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, a projekt terveinek bemutatóján, amit a település kultúrházában tartottak pénteken. Az Országos Vízügyi Hatóság (ANAR) tervei szerint a 332 millió lejbe kerülő projekt két részre oszlik: elsőként a 110 hektáron fekvő víztározót építik meg, melyet a Sószoros felől egy 12 méter magas völgyhíd határol, Alsósófalva felől pedig egy két kilométer hosszú földtöltés fogja védeni háztartásokat. A projekt második része egy elterelőcsatorna építése, ami nagyobb vízhozam esetén az egész Sószorost kikerülve tudja elvezetni a Korond-patakon leáramló vizet.

Bebiztosított árvízvédelem

A vízügyi hatóság által megbízott tervező szavait Pásztor Zsolt vízügyi szakember fordította le a jelenlévőknek: elsősorban azt magyarázták meg, hogy miért van szükség ekkora vízvisszatartó rendszer megépítésére. Mint elhangzott, a törvényi keretek nem engedték meg, hogy a patak eddigi legnagyobb vízhozamát vegyék alapul a záportározó és az elterelő megépítésénél: a standardok szerint másodpercenként 207 köbméteres vízhozammal kellett számolniuk. A tervező elmondta, hogy a tározó 6,1 millió köbméter víz visszatartására lesz képes. Mikor nem lesz jelentős vízhozam, a patak vize az eredeti mederben fog folyni, amit kitakarítanak és megfelelően kimélyítenek, hogy másodpercenként 20 köbméter vízhozamot képes legyen elvezetni. Kiemelték: ehhez elengedhetetlen, hogy az Országos Sóipari Társaság (Salrom) végezze el a Sószorosban a betonmeder kiépítését, ugyanis a völgyzáró gát leeresztőrendszerét is úgy tervezték, hogy csak annyi vizet eresszen ki, amennyit a betonmeder is képes elvezetni. Ha a vízhozam meghaladja másodpercenként az 50 köbmétert, visszatartják a többletet a tározóban, ha pedig ez sem bizonyul elegendőnek, a záportározó felett, az elvezetőcsatornába terelik a patak vizét, ami 150 köbméter/mp vízhozamot lesz képes elvezetni. Emellett a tározó is be lesz csatornázva a Sószorost elkerülő csatornába, így ha a gát vízműve nem tudná leereszteni a visszafogott vizet, azt egy szivattyúrendszeren keresztül le tudják engedni. Ez a csatorna részben a föld felett, részben pedig alatta fog haladni a domborzati viszonyok miatt, több mint három kilométer hosszúságban.

Parajd: részletek a záportározó terveiről

Kisajátítások, telekhasználat

A területtulajdonosok közül többen feltették a kérdést: érdemes-e vetniük, ültetniük az érintett területeken, lesz-e idejük a termést betakarítani? Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes elmondta, legjobb esetben júliusban elkezdik a munkálatokat miután meglesz a kivitelező, és biztosította a tulajdonosokat, hogy idén még használhatják területeiket. Az ANAR képviselői továbbá kiemelték, hogy csak az építmények – a vízmű, a töltés és a völgyzáró gát – alatti területeket sajátítják ki, amire négyzetméterenként 4 eurós kártérítési árat határoztak meg. A töltésen belül lévő területekre rájárhatóságot biztosítanak: utakat építenek a töltésen át, hogy mikor nincs a záportározóban víz, a gazdák tudják megközelíteni és használni azokat. Fontos megjegyezni, hogy csak a tisztázott tulajdonjogú területekre igényelhetnek kártérítést a tulajdonosaik.

Prioritás lesz a helyi munkaerő

Elhangzott az a kérdés: van-e esély arra, hogy a bányakatasztrófa közvetlen következményeként munka nélkül maradt személyek számára munkát tudjon biztosítani az építkezést végző cég? Tánczos Barna biztosította a lakosságot, hogy a kivitelezőnek szüksége lesz a helyi munkaerőre és a helyi panziókra, ahogy helyi alvállalkozókra is, így akik a bányában dolgoztak gépészként vagy egyéb munkakörben és a munkára alkalmasak, fognak kapni munkát. Kiemelte továbbá, hogy a munkálatok elvégzéséhez sok munkás fog érkezni, akik étkezni és pihenni is Parajdon fognak a munkálatok ideje alatt. A két részből álló projektet a tervek szerint három év alatt fogják kivitelezni. Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a munkálatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a vészhelyzeti állapotot feloldhassák a településen, ami ismét lendületet fog adni a turizmusnak.





Hirdetés

Kövessen a Facebookon!