A Salrom két variánsa a betonmeder építésére

Elkészült a Korond-patak Sószoroson belül eső szakaszának rendezésére és egy új betonmeder kiépítésére vonatkozó hidrotechnikai és geotechnikai szakértői vélemény. A Salrom sóvállalat által megrendelt dokumentum két megoldást javasol.

Pál Emil
A Salrom két variánsa a betonmeder építésére
Bordázott vezetékbe terelték a Korond-patak vizét. Két lehetőség Fotó: Hodgyai István

Tavaly decemberben kap­ta meg az országos só­ipari vállalat, a Sal­rom a Korond-patak ideiglenes el­te­relésére és a már meglévő cső­vezeték mellett egy betonme­der építésére vonatko­zó szakértői véleményt.
A Hargita Népe kérésére a Salrom Rt. nem adta ki a tanulmányt arra hivatkozva, hogy annak teljes vagy részleges közlése előnyhöz juttatna bizonyos vállalatokat a közbeszerzés kiírása előtt, de válaszukban összefoglalták, milyen megoldást javasol a dokumentum a patakmeder szigetelésére a veszélyesnek nyilvánított területen.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


Lehetséges megoldások 

Mint a vállalattól kapott válaszból kiderült, az elárasztott sóbánya felett áthaladó ideiglenes meder kialakítására két változatot javasol a tanulmány: az első változat szerint az ideiglenes betonmeder maximális kapacitása 50 m³/s vízhozam lenne, ez esetben a bordázott csövek vízelvezető kapacitását nem veszik figyelembe.
A második verzió 40 m³/s maximális vízhozamra tervezett meder építését javasolja, figyelembe véve a bordázott csővezeték vízelvezető kapacitását.
A tanulmány további két változatot javasol a csővezeték vízbefogója, valamint az Országos Vízügyi Igazgatóság (ANAR) által tervezett záportározó közötti szakasz mederrendezésére. Itt az első verzió egy kombinált megoldást javasol: a mederrendezés mellett bordázott csövekbe terelnék a patakot, míg a második verzió olyan meder építését javasolja, ami legfennebb 50 m³/s vízhozamig képes elvezetni a Sószorosba érkező vizet.

Hol építenék meg az ideiglenes medret?

Az ideiglenes meder nyomvonalára két lehetőséget vázoltak: az első verzió szerint az utólag épített – időközben több helyen be is omlott – technológiai út mentén építenék a betonmedret. A második verzió a meder építését a bordázott csövek és a technológiai út közötti sávban javasolja.
A tanulmány a javasolt munkálatok mellett leszögezi, hogy monitorozni kell minden, a terület, valamint a meglévő vagy kivitelezés alatt álló létesítmények állapotát befolyásoló tényezőt, ugyanakkor ki kell dolgozni az összes tervezett létesítmény (vízbefogó, meder, csővezetékek) üzemeltetési szabályzatát, hogy azok összhangban legyenek az ANAR beruházásával. 

Látszatmunkálatok későn

A Salrom korábban menesztett, de még mindig tisztségben levő igazgatójától megkérdeztük: van-e értelme a betonmeder építésének, figyelembe véve a vízügy által tervezett munkálatokat. Kérdésünkre nem kaptunk választ, miként az is válasz nélkül maradt, hogy a tanulmány milyen megoldást javasol a sótömzs szigetelésére, lévén, hogy a Sószoros turisztikai látványosság, amelynek területén számtalan víznyelő van, ami biztonsági kérdéseket vet fel.
A szerkesztőségünknek küldött válasz vázolja a tanulmány fejezeteit, de nem tartalmaz sem számadatot, sem konkrétumokat arra vonatkozóan, hogy a beruházás miként járul hozzá a Sószoros biztonságossá, járhatóvá tételéhez, mint ahogy arról sem közöltek információt, hogy az elárasztott bányára nézve milyen előnyökkel járhat a több száz millió lejre becsült munkálat.





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!