A parajdi bányaka­taszt­rófa ökológiai ka­tasztrófa is: egyik kö­vetkezménye, hogy a Kis-Küküllő mentén elszikesedett, sóval terhelt termőtalaj ala­kulhat ki. Ezt most lignit fel­használásával igyekeznek meg­-
előzni – a kőszén egyúttal a helytelen műtrágya- és pesz­ticidhasználat miatt leromlott, egészségtelen talajok fel­ja­ví­tására is alkalmas. Amint arról lapunk korábban be­számolt, a módszert kísérleti jelleggel tíz hektáron pró­bálják ki, és ha ered­ményesnek bizonyul, a programot fokozatosan bővítik majd a térségben.

Lignitet a talajba

Az első szállítmányt, mintegy 100 tonna lignitet, amely szo­lidaritási felajánlás formájá­ban érkezett, a napokban szállí­totta a helyszínre négy, a magyarországi visontai és bükkábrányi bányától indult kamion. Ez a mennyiség mint­egy tízhektárnyi termőföldre lesz elegendő, és kilenc gaz­dálkodó között oszlik meg, akiknek földjei közvetlenül a Küküllő folyása mentén, Hé­derfája, Erdőszentgyörgy, Hár­masfalu, Makfalva és Kibéd településen találhatók. Eze­ken a területeken káposz­tát, bur­gonyát, dinnyét, kara­­lá­bét, paradicsomot, pap­rikát, uborkát, zöld­ba­bot és padlizsánt nevel­nek szabadföldön, illetve fólia­sátrakban. A lignitőrlemény gra­nulált formában érkezett a helyszínre 600 kilogrammos Big Bag fóliazsákokban – amely védi az UV-sugár­zástól és az esőtől –, így a gazdák hamarosan egyszerű műtrágyaszóróval kijuttat­hat­ják a talajra.

– A kiszórás nem igényel külön beruházást vagy új technológiát, ugyanúgy szór­ható, mint bármelyik műtrá­gya, csak a lignit természetes eredetű és jóval kíméletesebb a talajhoz

– emelte ki Józsa Eszter kertészmérnök-növényorvos, falugaz­dász, a program szakmai ko­ordinátora. A kijuttatás után az anyagot 20 centiméter mély­ségig dolgozzák majd bele a talajba, hogy a hatóanyagok megfelelően érvényesüljenek.
A lignitőrlemény jelen­tős huminsavtartalmának kö-szön­hetően javítja a termőtalaj szerkezetét, növeli a víz- és tápanyagtartó képességet, va­la­mint semlegesíti a túlzott lú­gosságot.

– A mi talajaink nagy része már túlságosan meszes, lúgos kémhatású. A lignit viszont természetes módon képes kiegyensúlyozni ezt, így ideális a Küküllő menti területekre

– tette hozzá a szakember. Megjegyezte: álta­lánosan talajainak akár 60-70 százaléka egészségtelen az alkalmazott agrotechnikai gya­korlatok miatt, és évente több millió tonna termőtalaj – a termékeny felső réteg – tűnik el az erózió, defláció miatt. Ezt a degradációt fő­ként a termőterületek nem fenntartható művelési mód­jai, a túlzott mezőgazdasági és ipari szennyezések, ok­szerűtlen műtrágya- és pesz­ticidhasználat, valamint az éghajlatváltozás és az ezzel járó szélsőséges időjárási ese­mények okozzák. Egy gyors és hatékony, költségkímélő megoldást a lignit növény­termesztésben történő fel­használása jelenthet, a most a Kis-Küküllő mentén elkezdett kísérleti program is ezt hivatott alátámasztani. 

Kísérletre fel

A lignit kijuttatása után a mérések és megfigyelések már az első vegetációs idő­szakban elkezdődnek. A kí­sérlet tudományos hátterét a Sapientia – EMTE és a csík­szeredai Vadászati és Hegy­vidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézete (ICDCRM) biztosítja, laboratóriumi vizs­gálatokkal követve nyomon a talaj változásait és a növények fejlődését.

– A növények fejlődésén és a terméshozamon is látszani fog, ha a lignit hatékonyan dolgozik. A célunk az, hogy a gazdák megismerjenek egy természetes, költséghatékony alternatívát, amellyel élettel telibbé tehetik a földjeiket

– mutatott rá Józsa Eszter. 

Hatékony együttműködés

A kezdeményezés a Székely­földi Agrárszolidaritási Pro­gram része, melynek együt­t­működési dokumentumát a tavalyi Tusványoson írták alá.

– Mindent, amit eltervez­tünk, meg tudunk valósíta­ni – ez a program igazi ereje

– fo­­­galmazott Becze István. A Székely Gazdaszervezetek Egye­sületének (SZGE) elnö­ke elmondta: a lignitkísér­let nem­csak a talajjavításról szól, hanem arról is, hogy a székelyföldi gazdák új esz­­közöket kapjanak a ke­zük­be a fenntarthatóbb gaz­dál­ko­dáshoz, ugyanakkor egy hosszú távú partnerség kezdete is lehet, hisz ha sikerrel zárul a kísérlet, a lignit a székelyföl­di mezőgazdaság egyik fon­tos erőforrásává válhat. A pro­gram mögött egy igazi, ha­tékony együttműködés áll, ugyanis kutatók, szervezetek és gazdák közösen dolgoznak azon, hogy a Küküllő mente újra termékeny földdé váljon, mondta Becze.
Megtudtuk: a szakem­be­­rek szerint a lignitőrle­mény használata hosszú tá­­­­­­von csökkentheti a mű­trá­­­gya-­felhasználást, és gaz­­da­ságosabb, fenntart­­ha­tóbb növény­termesz­tést tesz le­hetővé. A lig­­nit felhasználásával a mező­gazda­sági talajok szerke­zete javítható, értékük nö­velhető. Mérések szerint a lignit már két-három nap alatt képes a talaj sótartalmá­nak akár 50 százalékát megköt­ni – ugyanakkor fontos, hogy a jövőben a gazdák ke­rül­jék a sós vízzel történő öntözést, mert az ismét só­fel­hal­mozódáshoz vezet. A lig­­nit ugyanakkor szűrőként is alkalmazható, h­asonlóan az aktív szénhez, így az ön­tö­zővizet is meg­tisztíthatja.
Az illetékesek bíznak benne, hogy a Küküllő men­ti lignitprogram már az idei sze­zonban kézzel­fog­ható ered­ményeket hoz. Ha a kísérlet sike­res­nek bi­­zonyul, a tapasz­tala­to­kat és a lehetőségeket a kö­­­­vetkező években más tér­­­ségek gazdáival is meg­osztják, a programot pedig fokozatosan bővítik, hogy minél több székelyföldi ter­mőterület részesülhessen a talajremediáció előnyeiből.