Egyből, gondolkodás nélkül történt az a napokban, hogy kértem egy bejegyzés letiltását a közösségi médiában. Első alkalommal tettem ilyet, ha leszámítom azt, hogy álprofilokat már jelentettem. A szóban forgó, videós tartalmat egy idősebb személy osztotta meg. A felvételen ismert, létező személy szerepelt, s kivételesen nem az épp aktuális választások, hanem az oltások volt a téma. Az alany arca, hangja pontosan olyan volt, mint a valóságban, még a szája mozgása is épp csak azt sejtette, hogy akadozik a felvétel. A mondanivaló tartalma azonban egyértelműen hamis volt, a tökéletes ún. deepfake mintapéldája. A videó alatt többnyire helyeslő kommentek voltak. A tipikus esete annak, amikor azt hallja a befogadó, amit szeretne, és oda tudja írni hozzászólásban, hogy „ugye megmondtam”, „én tudtam”.

Aztán látva, hogy a megosztások száma sem elenyésző, jött a felismerés: nemcsak magunkat kell védenünk az ilyesmitől, hanem azokat is – idősebbeket, gyerekeket –, akik nem veszik észre, hogy manipuláció áldozatai. A takarítás részemről megtörtént, két nap múlva kaptam az értesítést, hogy a tartalmat felülbírálták, a tiltási kérelmet jogosnak találták, a videó lekerült erről a felületről. Megköszönték a tájékoztatást és biztosítottak arról, hogy az ilyen bejelentések biztonságosabbá teszik a platformot.

Az a helyzet, hogy az algoritmusok nem kérdeznek vissza, csak terjesztik azt, ami kattintásokat hoz. És nem, nem a technológiával van baj, hanem azzal, ahogy mi, emberek használjuk. A mesterséges intelligencia lehet jó is, ha tudatosan és etikusan alkalmazzák. De ha a tájékozatlanság találkozik a naivitással, abból csak dezinformálás és dezinformáltság születik. Éppen ezért fontos, hogy ne csuklóból osztogassuk a tartalmakat. Próbáljuk meg ellenőrizni más forrásokból is azt, mert a megosztás felelősség, és néha a tiltás is az.