Keserű szájízzel, enyhén csalódva és egyre többször szoktuk egymás figyelmét felhívni: márpedig, barátom, a cuki kiscicás, kiskutyás reels-videó, amit küldtél, bizony AI. Pontosabban nem is AI – magyarul MI, vagyis mesterséges intelligencia –, hanem nagy nyelvi modellre – LLM – épülő videógenerálás eredménye.
Előállított, látható, valósnak és hitelesnek tűnő események sora kerül a fogyasztó elé: madár után hóba ugró és szinte nyom nélkül eltűnő aranyos kutya; háznagyságú hógolyót gurító embertömeg; árvízben tigrisnek önfeláldozóan segítő elefánt stb. Persze ez a videógenerálásnak csak az egyik oldala: a szórakoztatásra, figyelem lekötésére szánt reels típusú, 15–30 másodperces, bármely felhasználó által elkészíthető videóké, ami vegyes érzelmeket vált ki a fogyasztókból: egyesek költség- és időhatékony eszköznek tekintik a tartalomgyártásban, mások félrevezetőnek és etikai, illetve jogi szempontból enyhén szólva megkérdőjelezhetőnek. És azok, akik a kritikus gondolkodás, illetve valós és valótlan információk szűrésének fontosságát hangsúlyozták – és teszik azt most is –, döbbenten ismerhetik be, hogy egyre többször hiszik valódinak az előbb felsoroltakhoz hasonló, generált jeleneteket. Mert első látásra, felületesen szemlélve igazinak tűnhetnek ezek a tartalmak, és csak a részletekre figyelve tűnik fel, hogy valami sántít a dologban. Közben viszont az is igaz, hogy egyre kifinomultabbá válnak ezek a videók, és tényleg egyre nehezebb megállapítani, hogy mi valódi, és mi nem.
Az ilyen tartalmakhoz fűzött visszajelzéseket olvasva viszont egyértelműen látszik, hogy sokan mennyire negatívan, kiábrándultan állnak hozzá a generált tartalmakhoz. Talán ez a kiábrándultság eredményezhetné azt, hogy legalább néhányan a kézzelfogható, valós tapasztalatok felé forduljanak?