Nem tudom, figyelték-e meg, hogy a román rendszámú autót vezető sofőrök itthon a körforgalomba behajtva jeleznek, többnyire balra, de amint elhagyják az országot, rögtön átállnak az ottani vezetési üzemmódra: csak akkor jeleznek, amikor kihajtanak a körforgalomból, azaz a jobb oldali jelzőt használják. Tehát alkalmazkodnak. Csak azt nem értem, miért nem lehet itthon is külföldi módira vezetni, s akkor talán kevesebb idegességgel, bosszúsággal járja közútjaink használata.

Minap érdekes statisztika került a kezembe: az Európai Unió Bizottság Luxemburgban székelő igazgatósága, az Eurostat közzétette a 2025 évi európai közlekedési jelentését, a 27 tagállam és az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz (EFTA) csatlakozott 4 állam (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) vonatkozó statisztikai adatait dolgozva fel.
A számsorokból kiderült, hogy 2024-ben az Unió államaiban és a további négy országban átlagban 578 személygépkocsi jutott ezer lakosra. A legtöbb autóval – 701-gyel – az olaszok rendelkeztek ezer lakosonként, ez a szám Magyarországon 447, Romániában 444 volt, a legkevesebb autót Lettországban jegyezték 424-et ezer lakosonként.
A statisztika kitér a közúti balesetek számára is, fejlesztési régiókra vetítve ki az adatokat. A vizsgált országokban 2025-ben 46 halálos áldozat jut egymillió lakosra. Ezzel szemben Románia Kárpátokon-túli régióiban 80 fölötti ez a szám, a Kárpát-kanyaron belül pedig 55 és 80 közötti, Bukarestben pedig 25 és 35 közötti. A jelentés megjegyzi, hogy a legtöbb halálos áldozatot, 166-ot egymillió lakosra vetítve a bulgáriai Szeverozapaden régióban jegyezték, a legkevesebbet pedig a finnországi Åland-szigeteken és a spanyolországi Ciudad de Mellillán: e két helyen nem volt halálos közúti baleset.
A jelentés kitér az autópályák sűrűségére is. Így az autópályákkal legsűrűbben behálózott ország Hollandia, ahol 80 kilométernél több jutott minden 1000 négyzetkilométerre, a másik két Benelux állam – Luxemburg és Belgium – is magasan az európai átlag fölött van e tekintetben. Magyarországon mintegy 18 kilométer sztráda jutott minden ezer négyzetkilométerre, Romániában ez a szám nem éri el az ötöt.
Meglepő adattal is találkoztam: európai viszonylatban Romániában a legmagasabb a foglalkoztatott lakosság körében a közlekedési/fuvarozási ágazatban dolgozók aránya: míg az európai átlag 3,1 százalék, nálunk ez a mutató 6,2 százalék.
A következtetések kézenfekvőek: kevés gyorsforgalmi út, viszonylag sok jármű. S ha ehhez hozzászámítjuk a számadatokban nem szereplő hazai közlekedési morált, a helyi vezetési szokásokat, máris magyarázatot találunk arra, hogy miért olyan magas nálunk a közlekedési balesetben elhunytak száma.
Európában vagyunk jogi, politikai értelemben, de míg a (kör)forgalomban nem európai módra viselkedünk, addig csak jelezzük a helyes irányt, de nem arra térünk.