A magyarországi országgyűlési választások után rengeteg a felmerülő kérdés, amelyekre okkal kíváncsiak az erdélyi magyar közösség tagjai is. Például sokak szerint az Orbán-kormány leváltása egy hosszú évek óta bejáratott, mondjuk ki: bőkezű támogatási rendszert rengethet meg alapjaiban. Az oktatási, kulturális, egyházi vagy a sporttámogatások több ezer erdélyi magyar gyermeket és felnőttet érintenek közvetlenül, egyesek esetében eddigi munkájuk, esetleg egzisztenciájuk válhat kérdésessé. Egyelőre nem világos, hogy a Tisza-kormány ezen a téren milyen célok, alapelvek mentén fog dolgozni, eddig annyit közöltek, hogy átvilágítások következnek, és a továbbiakban fontos lesz a transzparencia. Ugyanakkor azt ígérik, megmaradnak a határokon átnyúló támogatások – erről a leendő miniszterelnök személyesen biztosította a határon túli magyar pártok vezetőit –, de hogy milyen formában, és főleg mekkora összegben, azt még nem tudni.

Az Orbán-kormány idén márciusban már megnyitotta a határon túlra a pénzcsapokat: forrásokhoz jutottak az egyházak, a kulturális intézmények és a sport is. A többi sportághoz képest elenyésző összegből ugyan, de magyar állami finanszírozással működik székelyudvarhelyi központtal a kézilabda-akadémia, s jóval nagyobb magyar állami támogatással rendelkezik a csíkszeredai központú Székelyföld Labdarúgó Akadémia, a csíkkarcfalvi központú Székelyföldi Jégkorong Akadémia és a gyergyószentmiklósi központú Székelyföldi Ökölvívó Akadémia, közismertebb nevén a Godako Ökölvívó Sportklub. A felsoroltak közül a székelyföldi és a három megyét is lefedő partiumi kézilabdás műhelyek összesen 150 ezer euró támogatást kaptak egy évre, a labdarúgó-akadémia 3,31 millió eurót, a jégkorong-akadémia 2,07 millió eurót, míg az ökölvívók 300 ezer euró finanszírozásban részesültek. Ugyanakkor a Sepsi OSK utánpótlására 1,1 millió euró, a Partiumi Labdarúgó Akadémiára pedig közel 1 millió euró jutott.
A számok elsőre óriásinak tűnhetnek, legalábbis a labdarúgás és a jégkorong esetében, de érdemes figyelembe venni, hogy mindkét sportágban rengeteg alközpontot működtetnek, ahol pályákat építettek, felszereléseket vásároltak, hogy több ezer gyermek megfelelő körülmények között sportolhasson. Ugyanakkor a Bethlen Gábor Alapkezelőnek (BGA) is számos sportpályázata volt, amelyek más sportágakat is támogattak. Hogy csak egy példát említsek: a sokáig méltatlanul elfeledett lovasklubok magyar állami támogatásból látványos fejlődésen mentek át, rengeteg a megvalósítás ezen a téren is, és nemcsak a versenyzésre fektetik a hangsúlyt, hanem például sérült gyermekeknek biztosítanak lovasterápiát.
A székelyföldi sport területén történt eddigi megvalósítások megtartása, esetlegesen továbbfejlesztése tekintetében létfontosságú lesz az új nemzetstratégia, amit az új magyar kormány dolgoz ki, és amely egyértelműen tisztázza, milyen úton kívánnak menni a következő években, melyek lesznek a prioritások. Nem kérdés: a sport mindenképpen prioritás kellene legyen, legalábbis utánpótlásszinten, hiszen a román állami támogatások sokszor csak a túléléshez elegendőek, vagy még ahhoz sem...
És akkor még ott van a profi sport is, amelyben szintén jócskán vannak magyar pénzek – nem közvetlen állami támogatásokból, hanem magyar cégcsoportokon keresztül. A MOL támogatja például a csíkszeredai felnőtt jégkorongcsapatot és a labdarúgó-csapatot is. Utóbbi mellé a Mészáros-csoport több cége is felsorakozott, amelyek – egyes sajtóhírek szerint – a horvát bajnokságban érdekelt Eszék, vagy a magyar pontvadászatban vitézkedő Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia mögül máris ki akarnak hátrálni. És akkor még nem beszéltünk a jelenlegi legjobb romániai hokicsapatról, a Gyergyói Hoki Klubról, amelynek sorsát szintén sokan féltik Székelyföld-szerte.
Minden bizonnyal érdekes fordulatok, nagy átrendeződések következnek a székelyföldi és a partiumi sportélet terén, az viszont legalább pozitívum, hogy információink szerint az akadémiák, sportklubok idei működése nincs veszélyben – a jövő viszont enyhén szólva is bizonytalan... A jó hír, hogy addig még van idő megválaszolni a kérdéseket.