2000-ben Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust, melyen történelmi dokumentumot írtak alá egy világméretű összefogásról a halálos kór ellen. Ennek emlékére a kongresszus február 4-ét rákellenes világnappá nyilvánította, amelynek célja, hogy világszerte felhívja a figyelmet a rák megelőzésének fontosságára és ösztönözze az ezzel kapcsolatos kezdeményezéseket.
A rák a második vezető halálok Romániában, a szív- és érrendszeri betegségek után: 2023-ban 56 216 halálesetet okozott. Évről évre nő a megbetegedések száma, a HotNews portál által közzétett statisztika szerint 2023-ban 21 százalékkal nőtt az új esetek száma az előző évhez képest, meghaladva az 550 000 beteget az egészségügyi nyilvántartásokban, 2024-re pedig 564 764 nyilvántartott daganatos beteg volt, ami 2 százalékos növekedés az előző évhez viszonyítva.

Ráadásul Románia látványos lemaradásban van az Európai Unióhoz képest a daganatos betegségek túlélési mutatóiban. A különbségek nem elvont statisztikák: életekben mérhetők. A tüdőrák esetében az ötéves túlélési arány Romániában mindössze 11 százalék, miközben az uniós átlag 15 százalék. A mellrákkal küzdő romániai betegek 75 százaléka éli túl az első öt évet, szemben az EU-s 83 százalékkal, prosztatarák esetében pedig 77 százalék áll szemben az európai 87 százalékkal. A szakemberek szerint minden harmadik rák miatti korai halálozás megelőzhető lenne – ez önmagában kijózanító adat.
A háttérben nemcsak az életmódbeli kockázatok állnak, hanem a megelőzés krónikus alulfinanszírozottsága is. Románia az Európai Unió egyik legkevesebbet költő országa a megelőző egészségügy terén: a Krónika napilap egyik cikke szerint 2022-ben mindössze 24 eurót fordított lakosonként erre a célra, miközben az uniós átlag 202 euró volt. A különbség drámai: Németország például közel hússzor többet költ állampolgáronként megelőzésre, mint Románia.
A rák azonban nem pusztán egészségpolitikai kérdés. Nemcsak a minisztériumok, stratégiák és költségvetési sorok felelőssége. Minden statisztika mögött egy ember áll, és minden ember mögött egy döntéssorozat: elmegy-e szűrésre, komolyan veszi-e a tüneteket, hajlandó-e időt és figyelmet szánni saját egészségére. A Medisprof onkológiai klinika által közzétett, 1500 romániai állampolgár megkérdezésével zajló felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek négyötödének volt már rákos beteg a családjában vagy ismeretségi körében, és 93 százalék aggódik amiatt, hogy élete során ő maga is érintett lehet. Ennek ellenére a megelőzés szerepe továbbra is alulértékelt: 61 százalék csak akkor fordul orvoshoz, ha már egészségügyi panasza van, 40 százalék pedig még soha nem vett részt daganatszűrő vizsgálaton. Minden harmadik válaszadó nem tudja, milyen rendszeres vizsgálatok lennének számára ajánlottak, és 17 százalék nem is hallott a daganatszűrési lehetőségekről. A válaszadók 52 százaléka költségi okokra hivatkozva nem jár megelőző vizsgálatokra, míg 37 százalék a diagnózistól való félelem miatt inkább nem szeretné tudni, hogy rákos-e. 
A számok kíméletlenül bizonyítják: a helyzet Romániában e téren is rossz. De éppen ezért különösen fontos felismerni az egyéni felelősség szerepét. A rendszer hiányosságai nem mentségek arra, hogy ne éljünk azokkal a lehetőségekkel, amelyek mégis léteznek. A szűrővizsgálat idő, utánajárás, türelem – viszont egyben esély is. Esély arra, hogy a betegség ne végzetes ítélet, hanem kezelhető állapot legyen. A rákellenes világnap nemcsak a hiányosságokra hívja fel a figyelmet, hanem arra is emlékeztet: a megelőzés a legerősebb fegyverünk. Mert bár nem minden rajtunk múlik, az első lépés szinte mindig igen.