Letargikus Parajd állapo­ta: a helyiek néma elfogadással szemlélik, ahogy a Korond-patak vize egyre szélesebb területen hódítja el a beomlásokhoz közeli területet. Mivel a csendőrök lezárták a Bánya utca egy részét, és senkit nem engednek a veszélyeztetett zóna közelébe, a wellnessközpont is bezárt. A Sóhát egyik magaslatáról morajlás és tompa robajok hallatszanak: a lakosok, a tűzoltók és a sajtó képviselői egész délelőtt egymást váltják azon a területen, ahonnan rálátni a Sószoros nyugati részére. Az utcán alig járnak emberek, aki megáll beszélgetni, kiábrándultan és lemondóan közli: „Parajdnak vége.” Az egyik vendéglátóegységben mondják: tavaly ilyenkor húsz alkalmazottjuk volt, annyi turista étkezett hozzájuk, hogy egy személyt külön a tányérok leszedésére kellett alkalmazniuk. Most csak hárman vannak. Az italos hűtőik üresek, úgy látják, értelmetlen lenne feltölteni azokat. Időközben megérkezik egy tűzoltó, hogy elvitelre kérjen két adagot a napi menüből: ez ma az első rendelés. Próbálunk szóba elegyedni az egyik evakuált személlyel, magába roskadva üldögél egy padon – nem nyilatkozik.

Pedig a legrosszabbtól – hogy egy tömbben omlik be a Dózsa-bánya boltozata, és szökőárként nyomja felszínre a vizet, ami elönti a háztartásokat –, úgy tűnik, megmenekült a település. Viszont a vasárnap ennek okán elrendelt, a veszélyes zónában álló 45 háztartásra elrendelt evakuálástól mostanáig eltelt időben nem állt meg a talajmozgás, tovább nőttek a beomlott részek, a patakon kialakított bypass-csatorna közelében új besüllyedések is megjelentek. A csendőrség lezárta azoknak az ingatlanoknak a bejáratait, melyekről a sószoros körüli magaslatokra lehet felmenni.

Elkezdik a Korond-patak elterelését 

A Hargita Népe megkeresésére Nyágrus László  polgármester azt közölte, az operatív bizottság hétfői ülésén az a határozat született, hogy ma elkezdik a Korond-patak elterelését a veszélyeztetett zónán belül.  – A szakemberek folyamatosan végeznek méréseket és figyelik a területet, és reggel elkezdődnek a patak eltereléséhez szükséges beavatkozási munkálatok – fogalmazott Nyágrus, kijelentve, egyelőre ez a rövid távú megoldás, mivel a tervezett gát helyét nem tudták beazonosítani, és a Korond-patak több kilométeres eltereléséről, ami kikerülné az egész Sóhegyet, sem született végleges döntés. 
300 millió helyreállításra és kármentésre

„A mai kormányülésen jóváhagytuk azt a támogatási csomagot, amellyel azonnal finanszírozást tudunk nyújtani a parajdi bányakatasztrófa érintettjeinek. Összesen 300 millió lejről van szó, amelyből 100 millió lej azonnal rendelkezésre áll a kormány tartalékalapjából. Két támogatási programot dolgoz ki a lehető legrövidebb időn belül a gazdasági minisztérium. Az egyik a bányavállalatnak és a bányában eddig működő turisztikai vállalkozásoknak és kezelőegységnek szól, és fedezi a helyreállítást, a kieső bevételek pótlását és a dolgozók béreinek átmeneti kompenzációját. A másik egy de minimis-jellegű támogatási program, amellyel a településen működő turisztikai vállalkozókat segítjük, szálláshelyeket, vendéglátóhelyeket egyaránt” – tájékoztatott Tánczos Barna RMDSZ-es pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes a mai kormányülés után.

Mielőbb újra lábra állítanák a turizmust

Délután már a kultúrotthonban köszöntötték a helyiek Nacsa Lőrincet, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkárát. A helyi vállalkozók számára is összehívott gyűlésen főként arról esett szó: hogyan, milyen megoldásokkal lehet ismét megerősíteni a bányakatasztrófa által meggyengült turizmust. Bíró Barna-Botond megyeelnök ismertette a kormánytámogatás részleteit, kitérve arra: 100 millió lej segélyt kapnak a vállalkozók, erre a következő harminc napban kell összeállítaniuk a kártérítés igényléséhez szükséges dokumentációt. Rámutatott továbbá, hogy újra kell építeni a parajdi turizmust, és kijelentette: 100 ezer eurót utaltak a Visit Harghitának arra célra, hogy egy országos markentingkampányt indítson el, ami remélhetőleg két héten belül változáshoz fog vezetni. A tanácselnök szerint rossz hatást keltenek a médiában terjedő fals és hatásvadász hírek, ezen változtatni kell: létre kell hozni egy olyan markentinget, hogy a „breaking news-ban a turisztikai lehetőségek, és ne az szerepeljen, hogy Parajdon süllyednek el a házak”.

– A turizmus átalakult, élményt kell adni a turistáknak. Meg kell nézni, hogy a szálláshelyekkel lehet-e olyan csomagot összeállítani, ami nemcsak a parajdi, hanem a tágabb környék kínálatát is magában tudja foglalni. Ha a legrosszabb szcenárióval számolunk – reméljük, hogy nem kell – akkor a bánya nélkül is fenntarthatóvá kell tenni a szálláshelyeket – fogalmazott. 
Nacsa Lőrinc kijelentette: „a bajban egymás mellé kell állnunk”. – Ott vagyunk önök mellett, amiben tudunk, segítünk. Hozzájárulunk a megyei tanács által elindított turisztikai kampányhoz, egyeztetve a Visit Harghita csapatával – közölte, hozzátéve, hogy online és offline felületeken is népszerűsíteni fogják a parajdi és székelyföldi turizmust. – Azért is jöttem, hogy készítsek egy jelentést, hogy önöknek mire van szükségük, hogy ne csak együttérzésünkről biztosítsuk, hanem anyagi szempontból is támogassuk a parajdi lakosokat – szögezte le az államtitkár, egyúttal kiemelve, a helyi hatóságokkal egyeztetve „vízügyi és földtani szakembereket is mozgósítanának, amennyiben szükség van rájuk, és leltárba vették azokat a nagy kapacitású szivattyúkat és földtani megfigyelésekhez szükséges eszközöket, melyekre szükség lehet”. Az államtitkár szerint ezeket bármelyik pillanatban, ahogy igényt fogalmaznak meg rájuk „csatasorba” állítják.

Nacsa Lőrinc szerint ki kell használni azt a lehetőséget, hogy most mindenki „haza akar vinni egy kis darabot Parajdról”. – Vannak emberek, akik elkötelezettek, kötődnek ide. Nem lehet kihagyni azt a lehetőséget, hogy az emberek érzik: Parajdon segíteni kell. Mi Magyarországról segíteni akarunk, akár több tízezer ember fog jönni ezeken az utakon, ki lehet ezt használni, stratégiával, marketinggel. Az első szezont érzelmi turizmusból meg lehet menteni. Sokan itt fognak foglalni, mert ide kell a segítség – mondta.