A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal keddi közleménye szerint egy DN2000-es átmérőjű, a hegyoldalba rögzített vezetéken keresztül vezetik majd el a patak vizét a Dózsa-bánya feletti területről, stabil, szuffóziótól mentes talajon. A rendszer maximálisan 20–24 m³/s vízhozam elvezetésére lesz képes, de a kivitelezés menetét a bányavédelemmel megbízott szakértők ajánlásai alapján módosíthatják. 

A vízbetörés nem csupán Parajdot érinti: amint a sóbánya megtelt vízzel, az erőteljes kioldási folyamat révén nagy mennyiségű só jutott a Korond-patakba, onnan pedig a Kis-Küküllőbe. Ez utóbbi folyó több Maros megyei községet lát el vezetékes vízzel, így ezeken a településeken az ivóvíz minősége jelentősen romlott, emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált többek között Dicsőszentmárton, Csüdőtelke, Bábahalma, Őrhegy, Szászbogács, Magyarsáros, Ádámos, Küküllődombó, Magyarkirályfalva, Vámosgálfalva, Szőkefalva, Küküllőpócsfalva, Gyulakuta, Havadtő és Kelementelke településeken.

A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség közleményéből kiderül, hogy az érintett településeken nem függesztik fel a vízszolgáltatást, de felszólították a lakosságot, hogy a vizet kizárólag háztartási célokra használják. A hatóságok folyamatosan ellenőrzik a folyók, források és kutak sótartalmát.

Egy általunk megkérdezett vízügyi szakember elmondta: bár léteznek olyan berendezések, amelyek lepárlás nélkül, pusztán szűréssel képesek eltávolítani a sót a vízből, a térség vízműveiben nem áll rendelkezésre ilyen technológia. Ezért a vízminőség javulása döntően attól függ, sikerül-e hatékonyan elterelni a patak vizét. A szakértő szerint, bár más útvonalakon is kiszivároghat sós víz a bányából, önmagában már a patakelterelés is elegendő lehet ahhoz, hogy a Kis-Küküllőből nyert víz újra alkalmas legyen emberi fogyasztásra.

A Hargita Népe megkeresésére Petres Sándor prefektus megerősítette, hogy a periméteren belül nekiláttak a patakelterelési munkálatok előkészítésének. Mint mondta,  egyelőre az a cél, hogy a lehető legbiztonságosabb módon, a régi meder közelében kiépítsék a vezetéket, hiszen csak akkor kezdhetik el a víz kiszivattyúzását a tárnákból, ha megszüntetik a víz utánpótlását. A prefektus azt is elmondta, hogy egyelőre nem tudnak pontos információkat az elöntött bánya szerkezetének sérüléseiről, még zajlanak a felmérések és adatelemzések.

– A szakemberek folyamatosan végzik a szeizmológiai méréseket, többirányú megfigyeléseket folytatnak és elemzik az adatokat. A víz alatti drónok az eredmények tekintetében leghamarabb holnap mehetnek le a tárnákba, addig még meg kell határozni, hogy pontosan hol érdemes azokat leengedni – nyilatkozta lapunknak a kormánymegbízott.

Petrestől azt is megkérdeztük, hogy miként fogják elhárítani a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalmának problémáját. Mint mondta, a vízügyi hatóság a bözödi víztározóból ellenőrzés alatt fog annyi vizet kivenni, hogy felhígítsák a folyó vizét, ami így tisztítható és fogyasztható lesz.

Frissítés:
A megyei prefektusi hivatal délutáni közleménye szerint június 3-án reggel egy új, 1,5 méteres beszakadás keletkezett a József-bánya felett, ám ez nem veszélyezteti a lakosságot. Mint írják, a Korond-patak vízhozama jelenleg 2,5 köbméter másodpercenként, de az időjárási előrejelzések szerint a következő napok esőzései miatt elérheti a 8,5 köbméteres hozamot is, ami várhatóan június 5-re csökken vissza 5,3 köbméter hozamra. A Telegdy-bányánál vett vízmintában enyhe sótartalom-növekedést mértek, az evakuálási intézkedések továbbra is érvényben maradnak.