Friedrich László: a jó pálinka nem a magas alkoholfoknál kezdődik
Több évszázados hagyomány a pálinkafőzés a Kárpát-medencében – de hogyan változott az idők során, kiemelten az elmúlt évtizedekben, mire mondjuk ma rá, hogy: jó pálinka, és a minőségérzetet milyen arányban befolyásolja az alapanyag, a technológia, a fogyasztási kultúra alakulása? Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója adott választ a kérdéseinkre, bepillantást nyújtva a pálinkafőzés tudományába és az ital fogyasztásának titkaiba.
– Mi a fontosabb tényező a jó minőségű pálinka elkészítésénél: a gyümölcs, az erjesztés vagy a főzés folyamata?
– Gyakorlatilag minden az alapanyagnál, a gyümölcsnél kezdődik, ez a minőség fundamentuma. Ugyanakkor a technológia is nagy szerepet játszik: a mosás, a válogatás, az erjesztés, a cefrézés, de a mikroorganizmusok szerepe, az élesztők kiválasztása sem mindegy, ugyanakkor a tápsók alkalmazása, a megfelelő pH beállítása mind-mind hatással van az ital minőségére. Ezekkel a módszerekkel irányítottá tehetjük az erjesztést, a pálinka minősége jelentősen javul. Természetesen a desztillálás is szorosan ide kapcsolódik, hisz a folyamat során az aromák és a frakciók pontos elválasztásával érhetjük el a kívánt íz- és illatvilágot.
– Miként változott a pálinkakészítés? Mit csináltak régen másképpen, mint ma?
– A múlthoz képest a legnagyobb különbség a tudatosság megjelenése. Az elmúlt évtizedekben szemléletváltás történt, ami a gyakorlatban is érezhető. Ennek egyik alapja szintén az alapanyag kérdése. Ma már nem szedjük fel a gyümölcsöt a földről, tele szennyeződésekkel és mikrobiológiai kockázatokkal. Csak friss, egészséges, megfelelően érett gyümölcs kerül feldolgozásra. Fontos tényező az erjesztés. Hűtött körülményeket biztosítunk, hiszen a túl magas – 16-17 Celsius-fok feletti – hőmérséklet kedvezőtlenül befolyásolja a folyamatot. Figyelmet fordítunk a tápsók és szelektált élesztők alkalmazására, amelyek gazdagabb aromákat eredményeznek. Na és a desztillálóberendezések is sokat fejlődtek, az új típusok és technológiai megoldások lehetővé teszik a tisztább, harmonikusabb pálinka előállítását. Régen jellemzően „ahogy esett, úgy puffant” módon főztek, azzal az alapanyaggal és eszközzel, ami épp rendelkezésre állt. Nem volt meg az a széles körű tudás, ami ma már alapvető. Ma viszont rendelkezésünkre áll ez a tudás, és egyre többen felismerik: ha odafigyeléssel és szakértelemmel dolgozunk, sokkal jobb minőséget érhetünk el. Ez gyakran nem is pénz, hanem hozzáállás és szakmai igényesség kérdése.
– Milyen tévhittel találkozik leggyakrabban a pálinka témakörében?
– Leginkább a pálinka és a gyümölcspárlatok közötti különbség szokott keveredni, vagyis hogy mit nevezhetünk valóban pálinkának. Gyakran gondolják úgy, hogy minden, ami gyümölcsből készül, az pálinka, pedig ez nem így van. Pálinkának csak azt a terméket nevezhetjük, amely Magyarországon termett gyümölcsből készül, ott is kerül lepárlásra és megfelel a pálinkára vonatkozó előírásoknak. Ha importgyümölcs az alapanyag, az már nem pálinka, hanem gyümölcspárlat. Tehát Magyarországon kívüli, a Kárpát-medencében előállított gyümölcsből készült italokat hivatalosan párlatnak nevezzük. A fogyasztó persze sokszor nem is érzékeli a különbséget, hiszen az üvegben hasonló megjelenésű, illatú és ízű ital van.
– Hogyan ismerhető fel a jó pálinka?
– Először is illatolni kell, vagyis az illatával kell megismerkedni – és nem jéghidegen! A szobahőmérséklet, körülbelül a 20 Celsius-fok az ideális, mert így érvényesülnek a gyümölcs illatanyagai. A jó pálinka tiszta, selymes, nincs benne elő- vagy utópárlat, nem maró hatású. Fontos, hogy a benne lévő vegyületek összesimuljanak, és az ital lágy, harmonikus legyen.
– Sokan az alkoholfok alapján ítélik meg a pálinkát. Ön szerint hány fokos az ideális?
– A jó pálinka nem a magas alkoholfoknál kezdődik. Alacsonyabb alkoholtartalommal is lehet kiváló italokat készíteni, mert nem a magas alkoholtartalom a lényeg. Az utóbbi években sokat változott a fogyasztás kultúrája is. Ma már nem a gyors mámor a cél, hanem az ízek élvezete. Éppen ezért vannak olyan fejlesztések is, melyek által alacsonyabb alkoholtartalmú pálinkaalapú koktélokat, long drinkeket hoznak létre, hogy a pálinka világa a fiatalabb fogyasztóknak is vonzó legyen.
– Tehát milyen jövő vár a pálinkára?
– A minőségi alapanyagban, a tudatos technológiában és a fogyasztási kultúra terjesztésében van a pálinka jövője. Meg kell mutatnunk, hogy a pálinka a világ egyik legkülönlegesebb gyümölcspárlata, és nemcsak egy erős ital, hanem különleges élmény.

