Nemcsak Erdély, hanem Európa történelmében is meghatározó pillanat volt a tordai vallásszabadság törvényének elfogadása – jelentette ki Ciprian-Vasile Olinici, a kormány Egyházügyi Államtitkárságát vezető államtitkár köszöntőbeszédében. A vallásszabadság napján megtartott keddi ünnepi megemlékezést a távol lévők is követhették, a tordai istentiszteletet a Duna World élőben közvetítette, a megemlékezés kolozsvári részét pedig a Magyar Unitárius Egyház Facebook-oldalán lehetett nyomon követni. 

Tordán és Kolozsváron ünnepeltek

Két helyszínen zajlott az ünnepség: délelőtt Tordán, délután Kolozsváron. A tordai unitárius templomban Józsa István Lajos helyi lelkész vezetésével hangzott el előfohász, a szószéki szolgálatot pedig Lőrinczi Levente kissolymosi és Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi unitárius lelkészek végezték, a vallásszabadság örökségének felelősségteljes továbbvitelét és az egyház nemzedékről nemzedékre épülő küldetését hangsúlyozva. Kovács István püspök ünnepi beszédében az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi határozatát történeti összefüggéseiben értelmezte, hangsúlyozva, hogy a mindennapi életet szabályozó döntések közül egyedül a vallásszabadság bizonyult időtálló értéknek, amely ma is irányt mutat. Az ünnepi alkalmat a Keresztúri Népzenetanoda és a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium diákjainak műsora kísérte, majd a gyülekezet a vallásszabadság emlékművénél koszorúzott, ahol Andrási Benedek főjegyző Liviu Mocan Ad Astra című alkotására utalva emlékeztetett arra, hogy az erdélyi hitviták eredménye nem pusztulás, hanem a hit szabad megélését rögzítő tordai határozat volt.
A kolozsvári ünnepség Rácz Norbert Zsolt, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség lelkészének köszöntőjével kezdődött, majd keresztény és nem keresztény felekezetek képviselői szóltak a jelenlévőkhöz: bibliai idézeteket olvasott fel Claudiu-Lucian Pop görögkatolikus nagyérsek, Kolumbán Vilmos József református püspök, Fehér Attila evangélikus–lutheránus főtanácsos, Böjte Csongor római katolikus képviselő és Dumitru Boca ortodox püspöki vikárius, míg Murat Yusuf főmufti a Koránból, Shinohara Yoshinori japán buddhista lelkész, a Religions for Peace főtitkára pedig a Lótusz Szútrából idézett. Mátéfi Timea énlaki lelkész előfohászában a vallási együttélés történeti útját hangsúlyozta, Solymosi Alpár csíkszeredai lelkész, esperes pedig prédikációjában az újjászületés bibliai üzenetét állította középpontba. Az ünnepi alkalmon átadták a Magyar Unitárius Egyház János Zsigmond-díját, amelyet idén dr. Balázs Mihály irodalomtörténész vehetett át, méltatását dr. Kovács Sándor, a Protestáns Teológiai Intézet rektora mondta.

A vallásszabadság nemcsak hitéleti, társadalmi jelentőségű

Nicușor Dan államfő üzenetét Jobbágy Júlia unitárius lelkész olvasta fel. Az elnöki üzenet a tordai vallásszabadsági törvényt a közös felelősségvállalás víziójaként értelmezte, hangsúlyozva, hogy a lelkiismereti szabadságra és a toleranciára épülő harmonikus együttélés a társadalmi béke és a politikai stabilitás feltétele volt. Az államfő szerint a döntés hozzájárult a vallási szélsőségesség hatásai­nak korlátozásához, és ma is fontos felismerni a törvény civil, társadalmi jelentőségét: azt, hogy a vallási és etnikai különbözőségeken túl léteznek olyan közös értékek, amelyekre a békés együttélés épülhet.
Ciprian-Vasile Olinici vallásügyi államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta: a tordai vallásszabadsági törvény nemcsak Erdély, hanem Európa történetében is meghatározó pillanat volt, mert kimondta, hogy a hit nem kényszeríthető ki erőszakkal. Felidézte, hogy bár a 16. századi döntés nem volt tökéletes, mégis bátor lépésnek tekinthető, amely bizonyította: a vallási sokszínűség nem államromboló tényező, hanem a társadalmi béke alapja. Olinici szerint a törvény viszonyítási pont maradt, mert nem a különbözőségek felszámolását, hanem azok elfogadását választotta, az emberi méltóságot pedig nem alku tárgyaként, hanem a béke morális alapjaként kezelte.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott: a megemlékezés nem pusztán történelmi eseményről szól, hanem arról a kérdésről is, hogyan lehet együtt élni anélkül, hogy bárki feladná hitét és lelkiismereti szabadságát. Emlékeztetett: az 1568-as határozat nem megváltani akarta a világot, hanem élhetővé tenni, amikor kimondta, hogy van olyan tér, ahová az államnak nem kell belépnie. Kelemen szerint a különbözőség nem számolható fel anélkül, hogy az együttélés ne sérülne, a szabadság pedig felelősséggel jár. Az erdélyi tapasztalat azt mutatja, hogy az együttélés gyakran nehéz és kockázatos, de másképp nem érdemes, és semmi nem marad meg magától: intézményekre és felelős közösségekre van szükség, az egyház pedig ma is élő intézmény.
Yoshinori Shinohara japán buddhista lelkész, a Religions for Peace nemzetközi szervezet főtitkára úttörő, a modern emberi jogok kialakulását megelőlegező döntésként beszélt a tordai határozatról. Felhívta a figyelmet arra, hogy Japánban is vallási sokszínűségben élnek, és első kolozsvári látogatásán különösen jelentősnek tartotta, hogy Erdélyben évszázadok óta békés együttélés jellemzi a felekezeteket. A jelen kihívásaira utalva megemlítette a nemzetközi közösséget sújtó háborúkat, a túlzott nacionalizmus veszélyeit, hangsúlyozva: az emberek egymással összefüggő létben élnek, és a béke közös felelősség.

A megemlékezés értelme

Kovács István püspök záróbeszédében hangsúlyozta: a múlt felidézésének értelme nem az önigazolás vagy a „világrekordok” keresése, hanem az, hogy a történelmi tapasztalat a jelen kihívásaival együtt váljon cselekvő módon kortárssá. Úgy fogalmazott, hogy a tordai vallásszabadsági törvény Erdély megmaradásának kulcsa volt, mert élhető, a vallási háborúktól megkímélt világot teremtett, miközben ma is a szabadosság és a fundamentalizmus közötti szélsőségek között kell irányt mutatnia. A püspök a küldetés újrafelfedezésére és a falak lebontására buzdított, hangsúlyozva: a felelősségteljes szabadság és az egymás felé fordulás marad az egyetlen járható út. Bejelentette továbbá, hogy a Magyar Unitárius Egyház 2026-ot – a küldetés évének folytatásaként – Balázs Ferenc-emlékévvé nyilvánítja, a 125 éve született unitárius lelkész és író emlékére.