1885-ben próbálták ki először, mára beérett

A gyergyói sajtkultúra múltjáról és jelenéről ad átfogó képet egy, a Caritas Vidékfejlesztés által megjelentetett hiánypótló kiadvány. Benne a szer­vezet munkatársa, Köllő Réka a többéves ku­tatómunkája eredményeként újabb adalékokkal egészítette ki a térség értékeinek sokaságát: a gyergyói érlelt sajt 1886-ban, Kassán megszerzett nagyarany minősítése volt az az elültetett mag, amely a 2000-es évek elején folytatódott a gyergyói gazdák képzésével és annak nyomán a székelyföldi sajtkultúra lokális újra­éledésével.

Boncina-Székely Szidónia
1885-ben próbálták ki először, mára beérett
A gyergyószentmiklósi tejszövetkezet tagjai a Pricske-tetőn, 1886. szeptember 11. Fotó: Erdélyi Mór, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum archívuma

A gyergyószéki sajt­kul­tú­rára vonatkozó ér­de­kes, eddig fel nem tárt információkat taglal Köllő Réka, a Caritas Vidékfejlesztés munkatársának ismertető ki­ad­ványa, amelyet az elmúlt pénteken mutattak be Gyergyó­szentmiklóson. 

– A látványsajtműhelyünk létrehozása után, a turisz­tikai mesterképzésen a szak­dolgozatom témája Erdély érlelt­sajt-térképe volt. A témát tovább kutatva az Arcanum digitális adatbázisban találtam rá arra az információra, miszerint 1885-ben Ulrich Gerber sze­mélyében svájci sajtmester érkezett Gyergyószentmiklósra, aki Ferenczy Károly esperes közbenjárásával létrehozta az első érleltsajt-készítő műhelyt a Pricskén. Ezen a szálon in­dultam el, a kíváncsiságtól vezérelve, és négy évig ku­tattam a témában – mondta el lapunk érdeklődésére Köllő Réka. Hangsúlyozta: az Arca­num adatbázisa mellett a ma­gyarországi mező­gazda­­sági minisztérium és a gyergyó­szentmiklósi szárma­zású Nyisztor Miklós régi fény­ké­pek­kel járul hozzá a kiadvány megjelenéséhez.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


A kiadványból kiderül: a Pricske-tető közelében ki­ala­kított tejháznál és sajt­feldolgozó központnál szer­ve­zett sajtképzést négy gyer­gyó­­szentmiklósi férfi vé­gezte el, de akkor nem terjedt el a térségben az érlelt sajt készítésének tudománya. 

– 1993-ban a gyergyó­szentmiklósi katolikus és re­formátus egyház, a LAM alapítvány és a Gyulafehérvári Caritas kezdeményezésére sajt­készítőképzésre kapott lehe­tőséget Bajorországban több gyergyói gazda, majd 2011-ben jött létre a szervezet sajtkészítő műhelye, ahol kez­detben Konrad Suter svájci oktató tartott képzéseket, gyer­gyószentmiklósi „utódja” Portik-Hegyi Lóránd lett. Az 1886-ban, Kassán szerzett nagyarany minősítés után 2024-ben a portugáliai World Cheese Awards versenyen a gyergyói érlelt sajt ismét arany minősítést kapott. Itt ért össze a múlt és a jelen, és ez adott alapot ennek a kiadványnak a megszületéséhez – fogalmazott Köllő Réka.

Az F&F nyomda gondo­zá­sában megjelent ismertető a Caritas Vidékfejlesztés (Varga Katalin utca 3.) székhelyéről adomány ellenértékében elvi­he­tő. A beérkezett ado­mányokból a szervezet látványsajtműhelyét szeretnék bővíteni, egy kis mú­zeumrész kialakításával.





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!