Hirdetés

Az éjszakai piacok varázsa

Csermák Zoltán
Becsült olvasási idő: 3 perc
Az éjszakai piacok varázsa
Éjszakai piac Indonéziában Fotó: Csermák Zoltán

Az elmúlt három évtizedben mintegy tucatszor jutottam el a Távol-Kelet országaiba. Amennyiben az időm engedte, felkerestem piacaikat; ezek között az éjszakai piacok voltak a legemlékezetesebbek. Nem számít, hogy Thaiföldön, Laoszban vagy Indonéziában jártunk, e méretes vásárok nagyon hasonlítottak egymásra. Általában minden külföldit elvittek e negyedekbe, ahol kedvükre szórhatták pénzüket. Az áruk valóban fillérekbe kerültek, s minden ide látogató jóleső érzéssel, s pakkal a kezében távozott.
A 90-es években még a helyi áruk voltak túlsúlyban, a turista nagyon szép és jellegzetes kézműves termékekkel térhetett haza. Az alku szinte kötelező volt, de a komoly vevőt megbecsülték. Azonban a globalizáció ide is betört: a kínai egyentermékek és bóvlik árasztották el a távol-keleti országokat is. Ennek ellenére a piacok látogatottsága nem változott, a helyi couleur locale részévé vált. 
Szingapúrban műszaki cikkeket volt érdemes keresni: a fényképezőgépek, számítógépek, laptopok 10-30 százalékkal voltak olcsóbbak az európai üzletekben kaphatóknál. Ráadásul az ottani kereskedők becsületességében is meg lehetett bízni, nem nagyon verték át a vásárlót.




Thaiföldön a textiláruk voltak túlsúlyban. Azért érdemes volt kibontani a csomagokat, hogy tényleg tiszta pamutholmit pakoltak-e bele, mivel az etikett árcédulák is eltértek a valóságtól, s másnap a csinos göncben izzadhatott a turista a trópusi melegben.
Vietnám az egykori háború relikviáit is piacra dobta, rozsdás amerikai géppisztolyok, repeszek, páncélsisakok sorakoztak a polcokon, s az egykori francia gyarmati korszak tipikus tárgyaihoz, mint például petróleumforraló, is hozzájuthatott az érdeklődő.
Külön bája volt e vásártereknek a hamisított márkás holmik gazdag választéka. A nívósabb helyeken a legdrágább svájci órák ottani változatától kezdve a Gucci táskákig, az Armani ruháktól a Dior parfümig és az Yves Saint Laurent trikókig minden kapható volt. Természetesen utána nagyon kellett vigyázni a vásárfiára, az óra hamar leállt, a trikó pedig egy-két mosás után már úgy nézett ki, mint a rongy. Néha, tessék-lássék módon megjelent egy piaci felügyelő, de kényesen vigyázott, hogy ne sértsen érdekeket.
Sohasem jöttem rá, hogy az árusok mikor pihentek. Éjjel kettőkor is vidám társadalmi életet éltek, ringatták a kendőbe kötött babájukat, s trécseltek a szomszéddal. Később nekiláttak az estebéd készítéséhez, így a kínai műanyag holmik szaga a fáradt olajéval keveredett. A népes gyereksereg közben vidáman hancúrozott, a turisták pedig lelkesen fényképezték az egzotikus édent. Hajnalban egy kis pauza keletkezett, de reggel már újra glédában álltak az árusok az üzlet reményében.
 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!