Új szakembergárda érkezett szeizmikus méréseket végezni az elárasztott parajdi sóbányához, miután a Salrom sóipari vállalat megvált attól a szakértői csoporttól, amelyiknek javaslatára korábban telepítették az automatizált mérőállomást (ATS) és a mikroszeizmikus megfigyelőrendszert (MS) – értesült lapunk az egyik geológustól, aki tagja volt a nemzetközi szakértői csoportnak. A német–magyar szakértői csapat júliusig monitorozta a felszín alatt végbemenő mikroszeizmikus változásokat, őket a bukaresti Országos Földfizikai Kutatóintézet csapata váltotta fel, akik információink szerint más mérőműszerekkel érkeztek a helyszínre, amelyek viszont a korábbi szakértőgárda szerint nem szolgáltathatnak pontos és részletes mérési adatokat. Mint ismert, az említett mérőállomásokat még 2025 júniusában telepítették annak érdekében, hogy a katasztrófa miatt veszélyeztetett háztartásokba a lakosok visszatérhessenek, ugyanakkor kiépüljön egy riasztórendszer is, ami jelzi a talajmozgásokat. A rendszer segítségével adatokat is gyűjtöttek, feltérképezve a sótömzs viselkedését, a vetőrendszer összetettségét és változását, valamint azokat a kőzettani jelenségeket, melyek befolyásolhatják az elárasztott bánya változásait.

A bánya gyenge pontjai 

A német–magyar geológuscsapat a májusban a Rock Mechanics Letters nemzetközi tudományos folyóiratban publikált jelentésében kilenc olyan földtani tényezőt sorol fel, amelyek mikroszeizmikus jelenségeket válthatnak ki a parajdi sótömzsben és a tárnáknál. Az általunk megkeresett geológus szerint viszont ezek közül a hazai döntéshozás többet nem vett figyelembe, hiába bizonyították azokat. Az egyik kulcsfontosságú elemként azt emelte ki, hogy a sóvállalat által újabban bevont geológusok nem fogadták el, hogy a sótömzsben anhidrid (kalcium-szulfát) zárványok lennének, melyek vízzel érintkezve hasadásokat okoznak a sótestben. Az anhidrid jelenléte mellett kiváltó okként említették még a hőmérséklet- és nyomásváltozást, a vetők és repedések alakulását, a tárnák mennyezetének omlását és a sórétegek mozgását is. Forrásunk szerint nem csupán az anhidrid jelenléte gyengíti a szerkezetet: a mérések továbbra is magas sótartalmat mutatnak a Kis-Küküllőben, ami azt jelenti, hogy a bányában levő víz, egy kavicságyon át, kapcsolatban van a folyóvízzel. Vagyis a bányában levő víz nincs elzárva, hanem fokozatosan szivárog, és a helyére édesvíz kerül be, ami tovább oldja a mélyben levő sót.

Nem megfelelő műszerekkel mérnek

Deák Ferenc geológus, aki vállalatával részt vett a geodéziai és monitoring-rendszer telepítésében, megkeresésünkre elmondta, hogy a távozó csapattal a felszerelés is lecserélődött, a bukaresti földtani intézet pedig mikroszeizmikus mérésekre nem alkalmas eszközökkel érkezett a helyszínre. 

– Tizenegy mérőállomásból három mér 200 Hz-ig, a többi csak 50 Hz-ig, ami jó földrengések magnitúdójának mérésére, de mikroszeizmológiai szempontól hasztalanok, nem hallják meg a más tartományban hallatszó morajokat

– fogalmazott.  A szakember szerint ez olyan helyzetekhez is vezethet, hogy egyes kőzetmozgásokat nem vesznek időben észre.

– Ezek a mérések arra jók, hogy beazonosítsák és jelezzék a kisebb mozgásokból, hogy hol alakul ki nagyobb omlás, törés. Ezeket mindig megelőzik kisebb alakváltozások, amiket, ha figyelmen kívül hagyunk, a várható eseményeket sem fogjuk tudni előre azonosítani

– emelte ki. 

Továbbá azt mondta, hogy a földtani intézet szakemberei aktív szeizmikus méréseket is végeznének a helyszínen, melyeknek szerinte negatív hatása is lehet az elárasztott bánya szerkezetére. 

– Ezeknél a méréseknél több tíz tonnás vibrálógépek keltenek rezgéseket, melyeket megfigyelnek és mérnek, ahogy a kőzetrétegeken áthaladnak. A kapott értékekből valós időben lehet látni, hogy hol van üreg, vető, gyengébb kőzethalmaz vagy elmozdulás a sótömzs szerkezetében. Ám tekintve, hogy egy stabil, de kigyengült szerkezetről van szó, nem tudni, hogy a mérések milyen jelenségeket válthatnak ki

– tette hozzá Deák, megjegyezve, hogy az általuk végzett eddigi méréseket nézve a nagyobb magnitúdójú mozgások nem a tárnák közeléből, hanem sokkal mélyebbről jöttek.

Továbbra sem tudni, mi van a föld alatt

A szakmai bizottság a bányamentés idején – közvetlenül a katasztrófát követő hetekben üléseztek – számos javaslatot tett arra, milyen megfigyeléseket kell elvégezni, hogy a föld alatti áramlásokat és vízmozgásokat megfigyeljék, ám ezekből többet sem tartott fontosnak a bánya vezetősége – Serfőző Antal hidrogeológus szerint ez is közrejátszott abban, hogy továbbra sem lehet tudni, milyen folyamatok játszódnak le a föld alatt. 

– Több kavicságyba kialakított monitoring-kút kiásását javasoltuk, elvetették a betonitos cement használatát a víznyelők betömítésénél, amellett, hogy részletes és átlátható felmérést kellett volna végezni vízfestéssel, felmérve a víz áramlásának irányát. Előbbi nem történt meg, utóbbi csak egy alkalommal, kétségbe vonható eredménnyel. Mondhatni, a szakembereket elküldték, a mostani mérések nem adnak valós vagy használható adatokat, és így a bányaszerkezet alakulása is kiszámíthatatlan. Az bizonyos, hogy a bánya be fog omlani, csak az nem, hogy mikor, mennyi idő alatt, és mekkora kárral fog járni

– jelentette ki Serfőző, kiemelve, hogy ilyen körülmények mellett az új bánya esetleges nyitása is jelentős kockázatokkal jár.

Ami hiányzik: valós kockázatelemzés

Információink szerint az új bánya hatástanulmányának elkészítésére a dévai Cepromin Rt. nyerte meg a közbeszerzést. Ám a geológusok kevés esélyt látnak arra, hogy ez az új bánya valóban megnyílik. Deák szerint ugyanakkor járható lenne az az út, hogy az Erzsébet-tárót megnyissák a látogatók előtt, amennyiben egy hosszabb megfigyelő időszakot követően erre alkalmasnak találják, ám ezt is egy komplex tanulmánynak kell megelőznie. Ami pedig a vízzel elárasztott bánya helyzetét illeti: 

– Numerikus modellezéssel elő kellene készíteni a legrosszabb forgatókönyvet, és az összes tárnát egyszerre bedönteni – jelzem, modellezés szintjén! A kapott adatokból meg kell nézni, milyen hatások alakulnak ki a tömzsben, merre tör és áramlik a víz. Ám ehhez az összes üreget kellene ismernünk, márpedig tudjuk, hogy több üreg van a mélyben, mint a bánya alaprajzain

– jegyezte meg Deák, hozzátéve, hogy ilyen mérés nélkül nem lehet valós kockázatelemzést végezni.

– A német csapat erre képes lett volna, folytathatta volna a méréseket, a monitoringot, megrendelhették volna az állandó mérőállomásokat az akkumulátorosok helyett, de a megrendelő sokallta a munkálatok árát, és több szükséges mérést sem készíttetett el

– summázta.

Emelné a készültségi szintet a Salrom

Az utóbbi napokban megemelkedett a Korond-patak sótartalma, ugyanakkor több, a sárga riasztási kódot meghaladó magnitúdójú szeizmikus mikromozgást is regisztráltak, ezért a Salrom narancssárga riasztási kód bevezetését javasolja – írja közleményében a sóipari vállalat, amit június 29-én délelőtt tett közzé hivatalos oldalán. Mint hangsúlyozzák, nem észleltek semmilyen újabb felszíni mozgást vagy beomlást a bánya területén, a riasztási szint emelése megelőzési szempontból fontos, és nem kell miatta evakuálni a lakosságot.