Hirdetés

Szaladunk egy kört?

Boncina-Székely Szidónia
Becsült olvasási idő: 2 perc

Több tucat tanulmányt lehetne írni arról, miben van lemaradva Románia más, európai országokhoz képest. A legújabb felmérések szerint a sportban is. A romániai polgárok 62 százaléka nem végez semmilyen testmozgást, aki mégis, inkább a külala­kért, mint az egészségért teszi.
Pedig a tapasztalatok (látszólag) mást mutatnak. „Sportoljon valamit a gyermek!”-felkiáltással a kicsik többségét beíratja a tudatos szülő valamilyen mozgásos tevékenységre, és büszkén nézi a lelátóról, hogyan ügyeskedik a csemetéje. Aztán rágyújt egy cigire, és sült krumplit rendel miccsel, mustárral, zöldség nélkül, majd a tévé előtt megissza a sört is. A gyermek ez utóbbiakat látja, mintaként ez rögzül számára, s másolja is, nagyon sokszor, zsenge kamaszkorba érve.
Nálunk a sport a tévében zajlik, vagy sportcsarnokokban, ahová elmegyünk szurkolni kedvenc csapatunknak; a nyári szabadság ideje alatt megmártózunk a tengerben, amelynek homokos partján maximum tíz métert vagyunk hajlandóak sétálni. Az, hogy hegyek vesznek körbe, csodálatos túraútvonalak, sziklás magasságok, csak néhányakat hoz lázba: a többség azokat a helyszíneket választja, amelyeket autóval is meg lehet közelíteni, majd kiszállva, hófehér tornacipőben kiáll a szikla szélére fotózkodni. A konditermek forgalma egyre növekedik, álomszerű alakot, gyors szépülést, izmosodást várva az itt elérhető szolgáltatásoktól sokan igénybe veszik, de a lelkesedés nem tart sokáig.
Az iskolai tornaórák mikéntjéről is tudunk, mégsem beszélünk róla… Ez az az óra, amit el lehet kérni, ha tananyagot szeretne pótolni a tanár, ilyenkor lehet lazulni, farmerben és bakancsban ülni az öltözőben, s várni, hogy elteljen a mozgásra kiosztott, amúgy nagyon kevés idő. Nem hozott látványos változást az iskolai zöld hét sem: ahol amúgy is időt, energiát fektettek a kirándulásokba, túrákba, ott újabb lehetőség adott, ahol addig sem volt fontos a mozgás – ez a hét is a bepótolandó „nagyon fontos” tantárgyakról szól.
Bepótoljuk-e valaha a lemaradást, nem elsősorban a többi országhoz, hanem magunkhoz képest? Elérünk-e arra a tudatossági szintre, hogy napjaink része legyen a testmozgás, amit örömmel, nem külső hatásra végzünk? A költői kérdések sora végtelen, viszont az elégtelen testmozgás számos negatív hatása meglátszik a lakosság egészségi állapotának mutatóiban: az elhízás, a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség mind-mind olyan betegségek, amelyek közvetetten a mozgásszegény életmód számlájára írhatók. Na igen, valószínűleg az egészségügyi helyzetünk még rosszabb, mint a sportolási szokásaink…
A sportolás szervezett keretei sokakat elriasztanak a tevékenységtől – vagy talán ez is egy a kifogások közül. Alternatívaként kipróbálhatunk egy saját magunk által szervezett kirándulást, túrázást, családi programként, biciklivel, gyalog, a zöldülő természetben, amely garantáltan felfrissít, mentesít a stressztől és talán közelebb visz saját magunkhoz.
 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!