Hirdetés

Olcsó húsnak híg a leve

A hónap első napjától három hónapon át árréskorlátozás van érvényben tizennégy alapélelmiszerre. A döntés jelentősen befolyásolja az élelmiszer-ellátólánc minden szereplőjét. A székelyföldi nagyobb üzletláncok képviselői úgy vélik, még túl korai messzemenő következtetéseket levonni, de a jogszabály számos kérdést hagy megválaszolatlanul.

Létai Tibor
Becsült olvasási idő: 8 perc
Olcsó húsnak híg a leve
Bevásárlás. Jó szándék, pontatlan megoldás Fotó: Stock

Az árréskorlátozás a következő termékekre vonatkozik: 300–500 grammos fehér kenyér, 1,5 százalék zsírtartalmú tehéntej (1 l), tehéntejből készült sós lében érlelt sajt (telemea), tehéntejből készült, 3,5 százalék zsírtartalmú joghurt, legfeljebb 200 grammos kiszerelésben, 000-s fehér búzaliszt (1 kg), kukoricadara (1 kg), M méretű tyúktojás (10 darabos kiszerelés), napraforgóolaj (1 l), friss csirkehús, friss sertéshús, friss zöldség (paradicsom, uborka, vöröshagyma, szárazbab, sárgarépa, kaliforniai paprika, kápiapaprika), friss gyümölcs (piros és Golden alma, szilva, görögdinnye, csemegeszőlő), fehér burgonya, cukor (1 kg).
A rendelet azt is megszabja, hogy az árrést az érintett termékek áfa nélküli értékére kell számolni. Az előírások be nem tartása – amennyiben nem minősül bűncselekménynek – 100 000 és 2 000 000 lej közötti bírsággal büntethető. 
Ugyanakkor a mezőgazdasági termelők árképzését a törvény nem korlátozza, semmilyen módon nem avatkozik be a mezőgazdasági termelők, a nyersanyagtermelők értékesítési árainak megszabásába, mivel az ő haszonkulcsuk amúgy is kicsi a nyersanyag romlandósága miatt. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint ezzel a jogszabállyal olyan megoldást kívánnak bevezetni, amelyről minden érintett féllel egyeztettek, és amely három hónapos időszakra korlátozza az egyes alapvető élelmiszerek feldolgozására és forgalmazására alkalmazott kereskedelmi árréseket, hogy ezen termékkategóriák ára csökkenjen, a lakosság vásárlóereje pedig növekedjen. 
A sürgősségi rendelet értelmében a feldolgozók legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló előállítási árhoz képest. Az elosztási lánc az abban részt vevők számától függetlenül legtöbb 5 százalékos árréssel dolgozhat a beszerzési és működési költségekhez képest. A kereskedők legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a beszerzési, illetve a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló árhoz viszonyítva.

Az élelmiszer-ellátólánc minden szereplőjét befolyásolja a rendelet

– A 2023/67-es számú sürgősségi kormányrendelet jelentősen befolyásolja az élelmiszer-ellátólánc minden szereplőjét, ezalatt értendők a gyártó/termelő egységek, elosztó-forgalmazó cégek, valamint a kereskedők is. Minket mint kereskedő-üzletlánc érint ez a jogszabály, melynek értelmében, július 30-tól az alapélelmiszerekre maximum 20 százalékos árrés alkalmazható, a direkt és indirekt költségeken kívül – közölte lapunk érdeklődésére Be­cze Tibor, az Amigo üzletlánc tulajdonosa. 
– Sajnos a jogszabály számos kérdést hagy megválaszolatlanul, így nehéz helyzetbe hozva a legjobb indulatú vállalkozókat is. Mint például, hogy mit számolunk fel mint direkt vagy indirekt költség, ezen költségeket hogyan osztjuk le a termékekre, a kötelező nyilatkozatok, milyen információkat tartalmazhatnak, hogy ne sértsenek meg más jogszabályokat. Mindezt olyan körülmények között, hogy az előző évben előreláthatatlan költségnövekedéssel kellett megbirkóznunk az energia terén – ahol hoztak intézkedéseket, melyeknek szintén nem minden vállalkozás volt a kedvezményezettje –, bérek, nyersanyagok terén és a törvény hatályba lépéséig nem fogadott el a kormány a rendelet alkalmazási részletes normákat, a pénzbírság 100 000 lejtől kezdődik – részletezte Becze.
Megjegyezte: számos érdekképviseleti szervezet kért felvilágosítást a témában, remélik, hamarosan megjelenik olyan módosítás, mely által mindannyink számára „világos, érthető és alkalmazható” lesz a jogszabály.
A vásárlók szempontjából értékelve a helyzetet az üzletember kifejtette: az intézkedés minden bizonnyal érezhető lesz a vásárlók számára is.
– Nyilván ezt befolyásolja az, hogy miként alkalmazzák a törvényt, az egész ellátóláncon – termelő, ellátó és kereskedő –, ki milyen árréssel dolgozott. Amennyiben a kereskedő által eladásra kínált termék esetében az árrés meghaladta a 20 százalékot, ez csakis pozitív hatással bírhat. Viszont lehet olyan eset is, amikor az adott terméket már eleve kisebb árréssel értékesítették, akkor nem biztos, hogy jelen pillanatban már kisebb árral számolunk. A másik fontos tényező, hogy ebben a pillanatban még nem biztos, hogy jelentős változás érezhető, mert a kereskedő készletén lévő termékek beszerzése a törvény hatályba lépése előtt történt meg. Azt gondolom, hogy ez a változás hamarabb tapinthatóbb lesz a rövid szavatosságú termékek esetében, ahol hamarabb megfordul az árukészlet – hangsúlyozta a vállalkozó.

Stock
Bevásárlás. Több kerül a kosárba

A kenyér és a zöldség árán érződik némi csökkenés

– A napi cikkeken – kenyér, zöldség – már látszik az árcsökkenés, viszont nagyjából két héten belül lesz érezhetőbb a rendelkezés hatása, ugyanis a készlet fogyásával az új árut már a jelenlegi szabályozással fogják értékesíteni – mondta érdeklődésünkre Kovács Ferenc, az ElanTrio székelyföldi üzletlánc beszerzési igazgatója.
Megjegyezte: minden szabályozást betartanak, már július 30-án, vasárnap átállították az árrést a törvénynek megfelelően, a tizennégy érintett termékkategórián belül 143 cikkszámukat érintette ez a rendelkezés.
– Az üzletláncnak természetesen okoz valamelyes hátrányt, hisz a megélhetési árrés alatt kell eladják ezeket a termékeket, de a többi pótolja a kiesést – fűzte hozzá a beszerzési igazgató.

Ellenőrizni fognak a hatóságok

Az alapélelmiszerek árrés­csök­kentését előíró kormányrendelet betartását fogják ellenőrizni a hatóságok az élelmiszerüzletekben – jelentette be még szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Magyarországon másképp működött

Azért a múlt idő, mert az anyaországban augusztus elsején megszűnt az élelmiszerár-stop. Odaát ársapkát szabtak bizonyos termékekre, ellentétben a hazai szabályozással, amely a beszerzési és eladási ár közötti különbség korlátozásával érné el, hogy olcsóbbak legyenek az alapélelmiszerek. A magyar kormány 2021 őszén vezetett be átmenetileg árstopot egyes alapvető élelmiszerek esetében. majd 2022 novemberében az intézkedést kiterjesztette  újabb élelmiszerekre is.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!