Ellentmondásos képet mutat Hargita megye 2025-ös gazdasági mérlege: miközben a megyei munkanélküliségi ráta az év végére 5,27 százalékra emelkedett – ami jelentősen meghaladja a 3,29 százalékos országos átlagot –, a vállalatok krónikus munkaerőhiánnyal küzdenek. Ezt igazolja, hogy az év folyamán a munkaadók összesen 10 458 betöltetlen állást jelentettek be a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökségnél (AJOFM), ezek jelentős része továbbra is betöltetlen maradt. Az intézmény éves jelentését Tiberiu Pănescu igazgató mutatta be a prefektusi kollégium áprilisi ülésén, rávilágítva arra, hogy a probléma gyökere nem a munkahelyek hiányában, hanem a jelentkezők képzettségi szintjében és lakhelyében keresendő.

A statisztikák szerint a regisztrált munkanélküliek döntő többsége, 71 százaléka vidéki környezetben él, ahol a mobilitás és a tömegközlekedés hiánya gyakran gátat szab a munkavállalásnak. Az iskolázottság terén is ugyanez az arány köszön vissza: az állástalanok 71 százaléka csupán elemi vagy általános iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy egyáltalán nem járt iskolába. Ezzel szemben a diplomások mindössze a munkanélküli-állomány 3 százalékát teszik ki, ami igazolja, hogy a magasabb végzettség szinte garancia az elhelyezkedésre.

A 2025-ös évet több lokális válság is nehezítette. A parajdi sóbánya kényszerű leállása nemcsak a közvetlen termelést érintette, hanem a térség turisztikai motorját is visszavetette. A textiliparban is tapasztalható volt némi átrendeződés: Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában is csoportos létszámleépítések voltak, de a jelentés megjegyzi, hogy a fegyelmezett, szakképzett munkaerőre más ágazatok azonnal lecsaptak. A legnagyobb kihívást az a 35,5 százaléknyi munkanélküli jelenti, akiket az ügynökség a „nagyon nehezen foglalkoztatható” kategóriába sorolt. Náluk már nemcsak a szakmai tudás, hanem a munkakultúra alapvető hiánya is akadályozza a tartós elhelyezkedést.