A Zöldövezet program két fő pillére a Védett területek megismerése, valamint a Városi permakultúra népszerűsítése. Hargita megyében idén az előbbi kategória dominált: három szervezet is a természetvédelmi értékek bemutatását és a környezeti nevelést tűzte zászlajára, egy projekt pedig a fenntartható, vegyszermentes gazdálkodást hozza el az iskolásoknak.

A Polgár-Társ Alapítvány kép­viselői hangsúlyozták: a prog­ram célja, hogy a közösségek ne kívülállóként, hanem aktív alakítókként kapcsolódjanak a természethez, a védett területekhez, és a környezetvédelem a mindennapi élet részévé váljon.

Makettek és elfeledett történetek

A csíkszeredai székhelyű Zöld SzékelyFöld Egyesület évek óta ügyének tekinti a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp környékét. Csonta László, az egyesület vezetője elmondta: céljuk, hogy a turisták ne csak „átjáróháznak” használják a vidéket, hanem megértsék annak mélyebb értékeit is. Az idei Zöldövezet programban 39 979 lej értékű támogatást kaptak. A Szent Anna-tónál nemrég átadott Ökocentrum és tudásközpontban állandó kiállítás készül, ahol régi fotók segítségével mutatják be a terület múltját. Különleges vállalkozásba fogtak a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola diákjaival is: a régi tervek alapján készített maketten mutatják be az egykor a tó mellett álló, mára nem létező turistaházat – az építményről feladatfüzet is készül gyermekeknek. Emellett befejeznek egy hiánypótló kutatást a Mohos-tőzegláp 1900-as évekbeli lecsapolási kísérleteiről, amelyet egy százoldalas dokumentum feldolgozásával alapoznak meg, és az eredményeket elérhetővé teszik a hangyasuli.ro oldalon.

„Repülő fészek” és panorámatávcső Alcsíkon

Az Alcsíki-medencében a Project Bag Egyesület 40 ezer lej értékű projektje a csíkszentimrei Henter-kúria köré épül, folytatva a tavaly átadott „gólyás terem” sikerét. Imecs István ökológus, az egyesület projektjének koordinátora szerint az oktatásnak „házhoz kell mennie”, ezért dolgozták ki a „repülő fészek” elnevezésű mobil tanodát, amely élményszerűen, interaktív formában viszi közelebb a fehér gólyák világát az iskolásokhoz. Céljuk, hogy a gyermekek ne csak halljanak erről a madárról, hanem játékos, gyakorlati módon ismerjék meg élőhelyét, szerepét és fontosságát. A tusnádfürdői medvés látogatóközpont már működő mobil változata, a TusnadEcoMobil Cave után ez az eszköz is elfér egy autó csomagtartójában, így bárhol a Csíki-medencében interaktív foglalkozásokat tarthatnak segítségével.

A projekt másik eleme egy kilátó a kúria udvarán: az ott elhelyezett, rögzített, nagy teljesítményű távcsővel a látogatók megfigyelhetik az Olt mentén táplálkozó madarakat vagy az erdőszéleken éjszakázó, fészekkel még nem rendelkező fiatal gólyákat. Oktatótáblákat is elheleyeznek, a szakemberek pedig a jövő kihívásairól is beszélgetnek a vendégekkel: például arról, hogyan menthetők meg a fészkek a villanyhálózat korszerűsítése idején, és miként biztosítható a madarak és a lakosság hosszú távú együttélése.

Junior Rangerek a Békás-szorosban

Gyergyószentmiklóson a Gyil­kostó Adventure Egyesület folytatja a népszerű, közel egy évtizede elkezdett környezeti nevelési programját, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkkal és a magyarországi Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal partnerségben. A Junior Rangerek a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park biodiverzitásának világában elnevezésű projekt 37 400 lejes támogatásból valósul meg, és közel ötszáz gyermeket von be a tevékenységekbe.

– A júniusi gólyagyűrűzés, a szeptemberi madárgyű­rűző program, valamint a Gyilkostón lévő patakok makro- és biodi­verzitásának felmérése és bemutatása mind az iskolák bevonásával történik

– részletezte Simon László, az egyesület elnöke. A támogatás fedezi a gyermekek szállítását, a tízórait és az egynapos szakmai programot is. Az egyesület már felvette a kapcsolatot az oktatási intézményekkel, a diákok előre meghatározott beosztás szerint vesznek részt a szakemberek által vezetett műhelytevékenységeken.

Ökológiai szemléletű kertészkedést tanulnak

Székelyudvarhelyen az Eötvös József Szakközépiskola Csicser tangazdasága válik „zöld laboratóriummá”. A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete a 31 700 lej értékű projekt keretében permakultúrás bemutatókertet hoz létre, amelyben a diákok gyakorlatban sajátíthatják el a vegyszermentes gazdálkodást. Fülöp Alpár falugazdász, projektkoordinátor elmondta: a cél az erdő természetes körforgásának modellezése. A kertben kialakítanak egy hügelágyást, amely korhadó rönkök és ágak rétegezésével biztosít hosszú távú tápanyagot a talajnak, valamint egy mélymulcsos ágyást, amely szalma és istállótrágya segítségével – a megfelelő szén-nitrogén arányt figyelve – fojtja el a gyomokat és őrzi meg a nedvességet. Emellett hat magaságyásban mutatják be a tudatos növénytársításokat: gyógynövények és dísznövények ültetésével vegyszerek nélkül védekeznek a kártevők ellen, bemutatva természetközeli gazdálkodás előnyeit.

A biodiverzitást egy másfél méter magas „rovarhotel” is segíti majd, amely szállást kínál a kert hasznos kis lakóinak. A tangazdaság – a már meglevő fóliasátrak és nemrég telepített gyümölcsös mellett – az iskola kertész szakos diákjai számára biztosít modern, ökológiai szemléletű tanulási helyszínt.

Húsz év távlatából

A Polgár-Társ Alapítvány képviselői szerint az elmúlt két évtizedben a Zöldövezet program hatása túlmutat az egyes projektek megvalósításán: a helyi közösségek környezeti tudatossága láthatóan erősödött, a környezetvédelem szempontjai egyre inkább megjelennek a mindennapi működésükben, a pályázó szervezetek pedig szakmailag is sokat fejlődtek. Az idei Hargita megyei nyertesek közös jellemzője az élményszerűség és a helyi közösségek – diákok, pedagógusok, szülők, civil szervezetek – aktív bevonása, ami garantálja a megvalósítások hosszú távú fenntarthatóságát, közölték.

A projektek megvalósítási határideje szeptember vége, így az ősz folyamán már mind a négy helyszínen kézzelfogható eredményekkel, új kiadványokkal, megszépült zöldövezetekkel és természetközelibb környezettel találkozhatunk.