A tavalyi év statisztikai adatait Dorin Male, a Hargita Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség (ITM Harghita) főfelügyelője mutatta be a Prefektusi Kollégium áprilisi ülésén. Ebből kiderül, hogy a megyei munkaerőpiac 2025-ben némi visszaesést mutatott: míg az év elején még 9644 cégnél több mint 72 ezer alkalmazott dolgozott, az év végére a vállalkozások száma 9572-re, a munkavállalóké pedig, közel háromezerrel, 71 475-re csökkent.

Az intézmény 2025-ben 1066 ellenőrzést végzett, ami jelentős növekedés az előző évhez képest. Ezek során 516 munkáltatónál találtak szabálytalanságot, amiért összesen 990 szankciót szabtak ki, ebből 173 volt pénzbírság mintegy 1,19 millió lej értékben. A különféle hibák kijavítására a hatóság 2961 kényszerintézkedést rendelt el.

Továbbra is jelen van a feketemunka

Az ellenőrzések során 29 olyan személyt azonosítottak, akik illegálisan dolgoztak: közülük 24-nek egyáltalán nem volt munkaszerződése, de akadt olyan is, aki felfüggesztett szerződéssel vagy a részmunkaidőn túl is dolgozott. Az érintett cégeknek 575 ezer lejes bírságot kellett kifizetniük. Fejtörést okoz továbbá a szürke munka, vagyis a „zsebbe fizetés” jelensége is: hat céget büntettek meg összesen 88 ezer lejre, mert kilenc alkalmazottnak a hivatalosan bejelentett bérnél többet adtak készpénzben, hogy elkerüljék az adóterheket.

Építőipari rekord

Az országos kampányok és ellenőrzések során az építőipar bizonyult a legproblémásabbnak: itt szabták ki az év rekordbírságát, 160 ezer lejt egyetlen cégre be nem jelentett alkalmazottak miatt. A vendéglátóiparban (HoReCa) hét kiszállás alatt 13 rendellenességet szankcionáltak a fel­ügyelők, főként a munkaidő be nem tartása volt a jellemző probléma, míg a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban két be nem jelentett munkást találtak, ezek a mulasztások 40 ezer lejes bírságot vontak maguk után. Nagy hangsúlyt fektettek az esélyegyenlőségre is: 250 cégnél vizsgálták a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód érvényesülését.

Menekülés és bezárt kapuk

A jelentés kitér arra is, hogy a helyszíni ellenőrzések hatékonyságát gyakran próbálták hátráltatni: volt, ahol a munkáltatók bezárták a kapukat a hatóság előtt, máshol az alkalmazottak próbáltak elmenekülni a helyszínről, hogy elkerüljék az azonosítást. Sok telephelyen a kötelező cégtáblák hiánya és magas kerítések nehezítették a munkát. Az intézményvezető hangsúlyozta: a szigorú fellépés célja nem a cégek ellehetetlenítése, hanem az, hogy a munkavállalók jogai ne sérüljenek és a megyei gazdaság tisztességes alapokon működjön. A jövőben is folytatják tájékoztató és megelőző tevékenységüket.