Első mandátuma során viszonylag ritkán szerepelt a nagyközönség előtt és nemigen adott interjút a hazai sajtó képviselőinek a most már második mandátumát töltő államelnök(ünk). Volt, amiben viszont serénykedett, például a parlament által elfogadott jó néhány törvény újratárgyalásra való visszaküldésében, valamint az Alkotmánybírósághoz való átirányításban. Hadd jegyezzük meg, hogy sokszor érdemlegesnek, azaz sikeresnek bizonyult az államelnöki „közbelépés”. És nem fukarkodott különböző kitüntetések nyújtására vagy a különböző szolgálatok, a hadsereg tisztjeinek tábornokká való előléptetésével sem. Hogy miként fognak alakulni az elkövetkező időszakokban az ilyen jellegű ténykedései, azt nem tudni, de amennyiben a jelenlegi kormánypárt és az annak holdudvarába tartozó parlamenti párok (USR, PMP stb.) megszerzik a parlamenti többséget, akkor bizonyára nem fog keresztbe tenni az azok által meghozott törvényeknek. Arra a többségre viszont még várni kell, mint ahogy az egyelőre sűrű ködbe burkolózott előrehozott parlamenti választás valós lehetőségére is. Van viszont egy törvény, amely kedvérevaló, nevezetesen az üzemanyagokra kivetett különleges jövedéki adó megszüntetésére vonatkozó, amelynek kihirdetésével már-már érthetetlen módon késlekedik. Igaz, mostanság másabb dolga is volt, nevezetesen a kormányfő, a kormány folyamatos „pátyolgatása”, a sajtónyilatkozatok gyakoribbá tétele, valamint különböző eseményeken való részvétel. A kitüntetések sorozata sem maradt el, annál is inkább nem, mert a kutuma szerint december 1-je alkalmából számos kitüntetés adományozására kerül sor, akárcsak előléptetésekre. Így történt ez az idén is, az újraválasztását követően azon nyomban, pontosabban november 26-án kitüntette a hazai sportélet legnagyobb élő kiválóságát, Ivan Patzaichin neves kenust, többszörös olimpiai és világbajnokot (egyébként négy olimpián vett részt és 22 világbajnokságon, s azok mindegyikén aranyérmet nyert). A sport világában ma is aktív Patzaichin 70. életévének betöltése alkalmából kapta meg az államelnöktől Románia Lovagi fokozatú Csillagának magas kitüntetését. Néhány nap múltán, azaz november 29-én kitüntették a Formálás Európai Alapítványának elnökét is, Madlen Serban asszonyságot. Ő a nemzeti ünnep alkalmával részesült Románia Nagytiszti fokozatú Csillagában. Ez a kitüntetés „rangosabb”, mint az, amelyben részesült a neves sportoló. Ezzel sem lenne semmi baj, ha tudnánk, hogy ki is az a Madlen Serban, akiről a kitüntetés napjáig kevesen hallhattak még a tanügyben tevékenykedők közül is (lévén hogy a kitüntetett ezen a szakterületen ténykedik). Most neve ismertté vált. Nem a rosszmájúság diktálja azt a véleményt, miszerint azért csak mérlegelni kellene az érdemek és a hírnév alapján, hogy kinek és milyen „rangú” kitüntetés járna. Vagy kicsire nem adunk? Mert a jelek szerint ez történt. December 11-én, amikor az államelnök 11 olyan dekrétumot bocsátott ki, amelyek értelmében 12 állami kitüntetést vont vissza, olyan személyektől, akiket a kitüntetésük időpontját követően különböző bűncselekmények elkövetéséért letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Jobbára egykori neves politikusokról, magas állami tisztségeket betöltő személyekről van szó. Erre törvényes lehetősége van az államelnöknek, de ugyanakkor be kell tartani a vonatkozó törvényes előírásokat. Sajnos kettős mércét alkalmazott az államelnök, mert van két olyan egykori neves sportoló, akik ugyancsak magas állami kitüntetésben részesültek, de utólag bűncselekmények elkövetése okán börtönbüntetésre ítéltettek (igaz, egyikük esetében a büntetésvégrehajtást felfüggesztették). Felettük nagyvonalúan átcsúszott az államelnök, lehet azt tartotta, hogy a másik 12 mellett az a kettő már nem számít. Nem adott arra sem, hogy a kitüntetéseket esetenként nem áll módjában csak úgy ukmukfukk visszavonnia, bizonyos törvényes előírásokat ugyanis szem előtt kell tartani. A romániai kitüntetési rendszert szabályozó 2000/29-es törvény börtönbüntetésre való ítélés esetén lehetővé teszi annak elvesztését. A Románia Csillaga nemzeti kitüntetés esetében erről az 1998/11-es sürgősségi kormányrendelet 17-es szakasza rendelkezik, de az azt szentesítő 1999/77-es törvény módosított a jogszabály szövegén olyan értelemben, hogy a visszavonás államelnöki dekrétummal történik az érdemrendi kancellária javaslatára, a becsülettanács határozata alapján. Nos, az említett 12 esetben a becsülettanácsok „nem vállaltak szerepet”, azaz nem is vállalhattak, mert azok jelenleg nem fungálnak. A Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend esetében a becsülettanácsról a 2005/1511-es kormányhatározat rendelkezik, s annak értelmében a tanácsot 5 éves időszakra választják meg. Arra sor is került 2013. szeptember 19-én, s ezek szerint annak mandátuma 2018. szeptember 19-én lejárt, azóta sem választottak új tanácsot. A Szolgálati Hűség Nemzeti Érdemrend becsülettanácsának mandátuma 2013 áprilisában járt le, az Érdemért Nemzeti érdemrendé pedig 2013. június 25-én. Tehát: kicsire nem adunk, hisz az államelnök mellett „eltörpül” az a bizonyos tanács…

Hecser Zoltán