Országos átszervezés alatt áll a Romsilva: a szaktárca kiadta az állami erdészetre vonatkozó új organigrammát, ami szerint az állami erdészetek igazgatóinak száma országos szinten 101-ről 38-ra csökken. Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter szerint a Romsilva átszervezésével megreformálják és operatívabbá teszik az állami erdészetek működését. Ám az erdészek ezt másként látják: a szakemberek szerint az átszervezés több nehézséget fog hozni, mint hasznot, ugyanakkor a költségek lefaragásában sem fog jelentős változásokat eredményezni.

Hargita megyében öt állami erdészeti hivatal és egy erdőrendészeti igazgatóság működik. A továbbiakban ezek, illetve a Kovászna és Brassó megyei állami erdészeti hivatalok munkáját is egy Sepsiszentgyörgyre helyezett új regionális központ fogja koordinálni. Kiss Lajos, a Hargita Megyei Állami Erdészeti Igazgatóság ügyvezetője a Hargita Népe megkeresésére ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az igazgatók állásait valójában csak átnevezik, vagy átteszik őket úgynevezett részlegvezetővé – tömeges elbocsátások aligha várhatók.

– Nem fog valós reformot hozni az, hogy az állami erdészetek igazgatóinak állását „átnevezik”, hiszen a túlzott bürokrácia megmarad, és az esetleges leépítéseket is átszervezéssel kell megoldani, mivel kevés a szakember

– fogalmazott.

Papíron is lesznek „szekciók”

Mint a szakember ismertette, az erdészetek szervezeti diagramja eddig nem tartalmazott különféle részlegeket és részlegvezetőket, bár a munkájuk összetettségéből eredően eddig is az összes munkafázisra szakembereket kellett alkalmazni. Kiss szerint az új összetételben ezek a „szekciók” külön osztályokra fognak tagolódni, ami azt jelenti, hogy erdészeti hivatalokon belül külön lesz erdővédelmi, kitermelési, újratelepítési és koordinálási részleg, egy-egy részlegvezetővel.

– Az erdészetek megmaradnak, csak az igazgatók helyét szakmai koordinátorok veszik át, akik alá besorolódnak a részlegek, illetve a részlegvezetők. Ezért nem jelent valós reformot az új organigramma: az igazgatóknak valójában csak a titulusuk változik meg. Természetesen minden személynek versenyvizsgát kell tennie, de ez akkor mérvadó, ha egy pozícióra többen jelentkeznek. Mi az igazgatóságnál összesen tizenketten vagyunk – húzta alá, kiemelve, hogy a túlzott bürokrácia és a kérdéseket felvető új erdészeti alaptörvény egyre szorosabb és betarthatatlanabb keretek közé szorítja a szakembereket. – A problémákra nem ezek a kampányreformok fognak megoldást adni

– fogalmazott.

Sepsin kell jóváhagyják a hargitai faeladásokat

Az erdőmérnök szerint a regionális központ más megyébe költözésének az első számú hátránya a faértékesítésben fog mutatkozni. Mint mondta, az engedélyeztetés, az árak jóváhagyása és a licitre bocsátás mind át kell majd fusson a sepsiszentgyörgyi regionális igazgatóság „keze alatt”, ami lassabb és hosszabb procedúrát fog eredményezni.

– Kisebb kitermelési pontok esetében így is nehéz eladni a fát, főleg, ha az tisztításból származik. Ekkor többnyire ki sem hozzák az erdőből. Ez így olyan költség lesz, ami nem hoz azonnali hasznot. Ha az értékesítés ideje a progresszív vágásoknál kitolódik, további veszteségek is adódhatnak

– fogalmazott, rámutatva, hogy elszigeteltebb helyeken volt eset, hogy évekig az út mellett maradt a kitermelt fa. Kiss szerint az is lassítani fogja a munkát, ha az erdészekre vonatkozó területi kereteket megemelik: mint mondta, jelenleg 600–1000 hektár erdő felügyelete esik egy erdészre, ám ez a kilátásba helyezett tervezet szerint tovább nőhet.

Szakmai intézkedések helyett több papírmunka

Több, általunk megkérdezett erdőmérnök szerint, bár az illegális erdőkitermelések pontszerűen bukkannak fel az országban, a környezetvédelmi tárca, az új erdészeti alaptörvény és a hatóságok is „potenciális fatolvajnak” tekintenek mindenkit, aki az erdőbe lép. A szakemberek azt mondják, a média és „a túlzott zöldkampányok” is nagy szerepet játszanak abban, hogy az erdőgazdálkodásnak rossz a hírneve. Ahhoz, hogy fenntartsák az erdőállományt és az erdők egészségét, beavatkozásokat kell végezni, ami nem gazdasági, hanem szakmai ok, mutattak rá.

– A szigorú szabályozások, melyek a kitermelhető mennyiségre és az értékesítésre vonatkoznak, egyre szűkebb kereteket hagynak, miközben az erdőtulajdonos lassan rá kell fizessen az erdejére, mert nem tudja a fenntartási költségek árát kitermelni belőle. Miközben fenyveseinket tarra rágja a szú, a lombhullatókban sorra látunk új invazív kártevőket, mert érdemi beavatkozásra nem ad lehetőséget a törvény, a törvényhozók most is a papírmunkával és a papírformával vannak elfoglalva, mellőzve mindenféle szakmai meglátást, javaslatot

– fogalmazott egyikük, leszögezve, hogy az erdész igenis védi az erdőt, nem pedig kizsákmányolja.