Az egymást érő megszorítások alaposan próbára teszik a tűrőképességünket, miközben prioritásokat kell felállítanunk: miről mondunk le, és mi az, ami még belefér a családi költségvetésbe. A megemelkedett energiaárak azt eredményezik, hogy sok háztartásban a fűtés- és villanyszámlák kifizetése is nehézséget jelent. Mit tesz ilyenkor a fogyasztó? Még takarékosabb üzemmódba kapcsol, mérsékelni próbálja a villanyáram-fogyasztást, a fűtést is lejjebb tekeri egy-két fokkal. Egy Eurostat-felmérés szerint 2024-ben a romániai lakosság 10,8 százaléka nem tudta a komfortszintjének megfelelő hőmérsékletűre fűteni az otthonát. 

Miközben egyre több alternatíva vehető igénybe otthonaink kifűtéséhez a napelemes, hőszivattyús rendszerektől a mind több székelyföldi településen kiépülő gázhálózatokig, nem mindenkinek van anyagi lehetősége arra, hogy korszerű technológiával működő rendszert vegyen igénybe, ilyenbe ruházzon be, azért, hogy később kevesebbet kelljen fizetnie. Az állami segítségként feltüntetett fűtéspótlék és energiapótlék csak minimálbér alatti egy főre eső jövedelemmel vehető igénybe, szigorú feltételekkel, és a teljes fűtésidényre kiutalt pénz az 1000 lejt sem éri el, így elmondható, hogy csak egy kis segítség a nagy problémához a zord téli időszakban. És meg kell jegyezni azt is, hogy sok háztartásban, főként az egyedülálló időseknél a tűzifa aprítása és behordása legalább akkora gondot jelent, mint a beszerzése és az ehhez szükséges pénz előteremtése. 
A gázzal fűtött háztartások az előzetes becslések szerint idén januárra akár 30 százalékkal magasabb számlákat kaphatnak, mint tavaly ilyenkor – a hőszigetelt lakások tulajdonosai ennél valamennyivel kevesebbet –, mindezt úgy, hogy a bérek emelkedése egyáltalán nem jellemző a munkaerőpiacon, az infláció miatti vásárlóerő-vesztés viszont annál inkább. Mindeközben a kormány áprilistól megszüntetné az ársapkát, aminek következtében ettől kezdődően a piaci ár alakítja majd a gázszámla összegét. 
Nincsenek jó helyzetben a távhőt használó tömb­ház­lakók sem – a székelyföldi városokban a távfűtés gigakalóriakénti ára 480–600 lej között mozog önkormányzati támogatással, ami a téli hónapokban több száz lejes kiadást jelent a családoknak. A tényekhez tartozik, hogy az Európai Unió 2032-ig engedélyezi, hogy a helyi önkormányzatok támogassák a távfűtés költségeit, utána minden költség a fogyasztókat terheli majd. 
A számlák összegeinek emelkedése nemcsak a kényelmet és a fizikai jóllétet, hanem a mentális egészséget is befolyásolja – feltehetően ez az egyik olyan tényező, amivel senki sem számol. Az viszont tapasztalható, hogy még frusztráltabbak, feszültebbek vagyunk, mint az év többi részében, és miközben azon tépelődünk, tudjuk-e a legalapvetőbb szükségleteket biztosítani, várva-várjuk a tavaszt, hogy a terhek egy részétől megszabaduljunk.