Ma este lesz a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért zajló vetélkedő döntője, amelybe bejutott a Marosvásárhely–Kecskemét, Csíkszereda–Gödöllő, Székelyudvarhely–Debrecen csapat, valamint a nézői szavazatokkal továbbjutott Gyergyószentmiklós is. Eleve külön öröm, hogy nemcsak egy erdélyi város, hanem több is képviselteti magát a fináléban, és közülük egy – természetesen várospárjával együtt – viselheti majd a címet. Nem mellesleg a magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium jóvoltából a nyertesek 100-100 millió forintos, azaz csaknem másfél millió lejes támogatásban részesülnek, amelyet helyi ifjúsági programok megvalósítására fordíthatnak.
Végigkövettem a vetélkedő elődöntőit: a másodikban versenyzett Csíkszereda és Gyergyószentmiklós, míg a harmadikban Székelyudvarhely. Talán nem nehéz kitalálni, hogy melyik városnak szurkoltam a leginkább, de a harmadik elődöntőben azért bíztam Székelyudvarhely továbbjutásában is. Ilyen erős régiós jelenlét ritkán adatik egy-egy vetélkedőn, ezért különösen fontos, milyen képet mutatunk magunkról.
Meglátásom és más nézők szerint a csíki csapat elődöntőbe jutása nem volt magától értetődő: kreativitásban, a kisfilmben, a csíki hírességek megszólaltatásában lehetett volna többet, jobbat adni, hiszen az utóbbiakból sem szűkölködünk. Szerencsé(nk)re Gödöllő szépen kiegészítette a produkciót. Mindebből két tanulság is levonható: van még hová fejlődni, és jó, ha vannak szövetségeseink. Különös volt az is, hogy Gyergyószentmiklós erősebb, kreatívabb produkciókkal – a Miklóson csak ülő és várakozó medvét is megtáncoltatták – mégis kiesett. Székelyudvarhely csapata kreativitásban szintén jeleskedett, rendkívül jó ötletnek tartom, hogy a Székelyföldi Legendárium jóvoltából Zetét is bevonták a műsorba, vagy éppen Böjte Csaba ferences szerzetest szurkolóként maguk mellé állították – holott ő csíki származású.
De visszatérve, voltak azok a kis furcsaságok, amelyek bennem azt az érzést keltették, hogy a lelkesedés mögül hiányzik még egy kis tudatosság. Noha ezek apróságok, a nyilvánosságban minden részlet számít – és ma este még inkább. Nem feltétlenül a kritika kedvéért mondom mindezt, éppen ellenkezőleg: azért, mert fontos, hogy Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, akár Marosvásárhely ne csak jelen legyen egy országos versenyben, hanem méltósággal, önbizalommal és felelősen legyen jelen. A városok közötti egészséges versenyben most mindenki figyel mindenki másra.
Ami eddig gyermekbetegségnek vagy apró kellemetlenségnek számított, az ma este akár kellemetlen benyomást is kelthet – nem feltétlenül a vetélkedő kimenetele szempontjából, hanem inkább azért, mert az élő adásban minden apró részlet – még a szurkolók viselkedése is – hozzájárul ahhoz, milyen képet alkotnak rólunk. Mielőtt tehát a büszkeség elsodorna minket, térjünk vissza a hétköznapok valóságához, és egészítsük ki a lelkesedést felelősséggel, szorgalmas felkészüléssel és munkával. Ha ez megtörténik, a vetélkedő eredményétől függetlenül megérthetjük, miről szól a rangos cím.
A fiatalok tehetsége adott, a vetélkedő róluk szól – akárcsak a jövő. Hajrá, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Marosvásárhely!