– Milyen tanulságokat lát a romániai választási szuperév eredményeiből a magyar közösségek szempontjából?

– Először is gratulálni szeretnék, az erdélyi magyarság fantasztikus teljesítményt nyújtott. Életösztönből cselekedve bebizonyították, hogy ha baj van, képesek teljes mozgósításra, és hogy a román parlament nem képzelhető el a magyar közösség képviselete nélkül. Ha egyszer mégis kiesnének onnan, azzal a hatékony érdekképviselet is megszűnne. Elismeréssel kell szólnunk Kelemen Hunor és az RMDSZ munkájáról. Magyarország és a magyar kormány teljes mértékben mögöttük áll, és minden segítséget megad, amit ők kérnek.

– Mit gondol a román szélsőséges nézetek és platformok előretöréséről? Ez milyen veszélyt jelenthet a romániai magyar közösségre?

– Ugyancsak a választásokra térnék vissza. Akkor megszólalt a magyar életösztön, a mozgósítás fantasztikus volt, és meghozta az eredményét – de érdemes szellemi reflexiót is tenni: a román mainstream pártok – liberálisok, szocialisták, sőt még az USR is – szervilisen kiszolgálták az amerikai demokrata és brüsszeli elvárásokat. Ezek viszont, például a Pride kapcsán, szöges ellentétben állnak egy ortodox többségű ország életérzésével. A román társadalom családképét és az LMBTQ-ügyekhez való viszonyát nem lehet külső elvárások mentén átalakítani. Ez a túlzott megfelelni akarás idegenítette el a román népet a középpártoktól.

– Hogyan értékeli Orbán Viktor és Ilie Bolojan miniszterelnökök találkozóját? Milyen jövő várhat a román–magyar kapcsolatokra?

– Bolojan miniszterelnök úr praktikus ember, aki már bizonyított válságkezelésben. Különben nagyon nehéz feladatot lát el a jelenlegi kormány, amelyben az RMDSZ kulcspozíciókban van jelen. Bízom benne, hogy sikerül elkerülniük az IMF, azaz a Nemzetközi Valutaalap behívását, ami súlyos következményekkel járna. Ehhez viszont radikális lépésekre van szükség a gazdaság működőképességének megőrzéséhez. Én csak szurkolni tudok nekik, mert ez nemcsak Románia, hanem az erdélyi magyarság érdeke is. Ami a románokkal való kapcsolatot illeti: soha nem volt románellenes komplexusom. Ahogyan Szerbiával is túl tudtunk lépni a történelmi sérelmeken – úgy, hogy közben nem adtuk fel saját emlékezetpolitikánkat –, Romániával is meg lehet ezt tenni. Szerbiában mára szoros, baráti együttműködés van, kulturális autonómiával. A magyarság ott már nemcsak elfogadott, hanem politikai tényező, például Belgrádban Pásztor Bálint révén. Ha ez Szerbiával sikerült, Romániával miért ne sikerülhetne? Ezért csak azt tudom mondani, hogy a kezünk kinyújtva a románság és Románia felé. Különben egyaránt magyar és román nemzeti érdek a minél szorosabb együttműködés. Mi Magyarországon mindig azt adtuk meg az ottani őshonos románságnak, amit kérünk a határon túli magyarságnak. A magyarországi románság soha nem kapott annyi támogatást, mint az elmúlt másfél évtizedben, amióta én irányítom a nemzetiség politikát. Úgy teszik ki a román zászlót, ahogy akarják, a szimbólumaikat úgy használják Gyulán vagy bárhol máshol, ahogy szeretnék. Míg korábban 12 nemzetiségi iskola volt, ma több mint 100 működik. Például Battonyán olyan színvonalas iskolát működtetnek a románok, ahová már nemcsak román, hanem magyar családok is beíratják gyermekeiket. Mi tehát semmi olyat nem kérünk, amit magunk ne biztosítanánk másoknak. Ismétlem és hangsúlyozom, a kezünk kinyújtva, az RMDSZ kormányzati szerepe pedig lehetőséget ad arra, hogy a román politikával megtaláljuk a hangot. Úgy látszik, Orbán Viktor és Bolojan miniszterelnök úr találkozója konstruktívan hat a jövőre, a közös munkára, és arra, hogy minél szorosabb legyen a román–magyar kapcsolat.

– Hol tart jelenleg a nemzetegyesítés folyamata, maradtak-e még kiaknázatlan területek ezen a téren, és milyen változásokra lehet számítani egy esetleges kormányváltás esetén?

– A nemzetegyesítés olyan szilárd alapokon nyugszik, hogy azon már nem lehet változtatni. 1,2 millió magyartól nem lehet visszavenni az állampolgárságot – de hozzáteszem: nem lesz kormányváltás. Főleg, ha az erdélyi magyarság továbbra is él a szavazati jogával a magyarországi választásokon. A nemzetpolitikai támogatások biztosítottak, több elemük alkotmányos szinten is rögzítve van, például hogy Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarságért. Az intézményrendszerünk – a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Magyar Állandó Értekezlet – működik, lépésről lépésre haladunk előre, és ha az erdélyi magyarság aktívan részt vesz a magyarországi választásokon, akkor a nemzetpolitikai irány sem fog megváltozni.