Csalán

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlása szerint a napi étrendünknek összesen 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt kellene tartalmaznia, többségében – 250 grammig – az előbbit. Dr. Kovács Emőke csíkszeredai családorvos ajánlásával a csalán szervezetünkre gyakorolt jótékony hatásáról olvashatnak.

Pál Bíborka
Csalán
Fotó: freepik

Nagymamáink gyakran készítettek tavasszal a friss csalán zsenge felső hajtásaiból levest, illetve spenóttal keverve, vagy akár magában felhasználva, főzeléket. Ma már kevesebben gyűjtjük össze ezt a kertekben gyakran előforduló gyógynövényt, pedig az egyik legjobb vértisztító, salaktalanító, méregtelenítő, emellett nagyon sok vitamint tartalmaz. Friss levelei bővelkednek A-, B-, C- és K-vitaminban, valamint kalciumban, magnéziumban, esszenciális aminosavakban és zsírsavakban. Ne feledkezzünk meg ugyanakkor arról sem, hogy az egyik leghatékonyabb táplálékforrás a vashiány csökkentésére. 
Egyes szakvélemények szerint a csalán és az abból készült tea vagy sűrű turmix (smoothie) rendszeres fogyasztásával csökkenthető a magas vérnyomás, illetve pozitív hatással van a cukorbetegség tüneteinek enyhítésére is. Nagyon jó immunerősítő és gyulladáscsökkentő hatása van. 
A már említett leves és főzelék mellett tojásrántotta kísérőjeként is tálalhatjuk, sőt párolva, kevés vajon megfuttatva köretként, de akár fűszerszószként (pestóként) is kipróbálhatjuk. Friss levélhajtásai salátába is felhasználhatók.
A csalánlevélből készült teát pedig a népgyógyászat szerint tavasszal és ősszel hathetes kúrában ajánlott fogyasztani, naponta egy csészével éhgyomorra. 
 





Hirdetés

Kövessen a Facebookon!