A régi idők emberei különleges tisztelettel fordultak a fekete nadálytő felé. A néphit szerint varázsgyökérnek tartották: úgy vélték, hogy még a levágott fejet is képes visszaforrasztani, sőt a megtört lelket is meggyógyítja. Bár ezek a túlzások természetesen a mesék és mondák világába tartoznak, az igaz, hogy a növény rendkívül erős regeneráló, fájdalomcsillapító és szövet-helyreállító tulajdonságokkal rendelkezik. Kiválóan használható fájdalmas izmok és ízületek esetén, jelentős segítséget nyújt gyulladt, sérült szövetek regenerációjában. Saját tapasztalatom is azt mutatja, hogy duzzadt, fájó lábra – például bokaödémára –, illetve merev, kopott ízületekre különösen jó hatással vannak a különféle gyökérkivonatok.
A növény feldolgozásának egyik legegyszerűbb és leghatásosabb módja a tinktúrakészítés. A frissen gyűjtött gyökereket alaposan megmosom, megtisztítom, majd ledarálom, hogy a hatóanyagok minél könnyebben kioldódjanak. Ezután egy nagy befőttesüvegbe teszem mindezt, és jó minőségű gabonapálinkával vagy gyümölcspálinkával töltöm fel addig, amíg a gyökér teljesen el nem merül. Néhány hétig meleg helyen érlelem, közben rendszeresen megrázom az üveget, hogy a folyamat egyenletes legyen. Amikor már látom, hogy sűrű, kocsonyás állagot öltött, akkor leszűröm, és tiszta üvegekbe töltöm. A tinktúrával naponta többször finoman bedörzsöljük a problémás területet. A feketenadálytő-tinktúra kiválóan alkalmazható csonttörések utókezelésére, gerincfájdalmak enyhítésére, ízületi gyulladásra, sportsérülésekre, visszérgyulladásra, sőt fejfájás esetén is, ha a lüktető részt többször bedörzsöljük vele. Fontos azonban tudni, hogy a tinktúra kizárólag külsőleg használható, belsőleg TILOS, mivel májkárosító hatású lehet.
A gyökér könnyedén szárítható, így akár hosszú ideig is eltartható. Finom porrá őrölve pakolás készíthető belőle. Egy csészényi nadálytőport összekeverünk körömvirágfőzettel és néhány csepp olajjal, így sűrű pépet kapunk, amelyet vászonra kenünk, majd a beteg testrészre helyezünk és kendővel rögzítünk. Ezt a pakolást addig érdemes használni, amíg a fájdalom enyhül. A hagyomány szerint még csontkinövések visszafejlesztésére is alkalmas lehet, ha rendszeresen alkalmazzuk.

Nemcsak a gyökér, hanem a fekete nadálytő levelei is sokoldalúak. A friss leveleket megmossuk, majd sodrófával kissé megtörjük, és így borogatásként kötjük fel a fájó területre. A levelek főzetének puhító, regeneráló hatása különösen kedvező bőrre, ízületre és izomzatra egyaránt. Fürdővízbe is tehetjük, akár teljes fürdőként, akár ülőfürdőként. Hajápolásra is kitűnően használható: 5 liter vízhez 500 gramm friss levelet adok, felforralom, majd langyosan leszűröm. Hajmosás után ezzel öblítem a hajat, nem szükséges lemosni. A haj puha, könnyen fésülhető és ragyogó fényű lesz tőle.
Emellett fekete nadálytőből külön gyógykrémet is készítek, amelyet medvezsírral és több más, hatóanyagban gazdag gyógynövénnyel – például rozmaringgal, fűzfakéreggel és borókabogyóval – keverek össze. Illóolajokkal is kiegészítem, így valódi, mélyen ható balzsam születik. Aki Zetelakán jár, nálam ebből is találhat.
Termesztése egyszerű: gyökérdugványról rendkívül könnyen szaporodik, és ha egyszer megtelepedett a kertben, szinte kiirthatatlan. Rendszeres levelezés és gyökérgyűjtés mellett azonban kordában tartható. Vadon is gyakran előfordul, főként nedves szántóföldek szélén, árokpartokon, réteken. Ha a természetben szeretnénk gyűjteni, ott nagy eséllyel ráakadunk.
A fekete nadálytő nemcsak gyógyászati, hanem kertészeti szempontból is igen értékes. Áztatmányából kiváló trágya és természetes permetszer készíthető. Néhány nap áztatás után a levet a növények tövéhez önthetjük, vagy hígítva a levelekre is permetezhetjük, így növekedésserkentőként működik. A leveleiből készült természetes festék pedig aranysárga színt ad vászonnak és fonalnak, ami újabb különleges felhasználási lehetőség.

Gáspár Hajnal füvesasszony