Károkat okoznak a kószáló jószágok
Székelyvarságon, Kápolnásfaluban és Lövétén is gondot okoz, hogy a legelőről beszabadult jószágok más gazdák birtokain kószálnak, összetörik a kerítéseket és egyéb javakban is károkat okoznak. A jelenség ellen fellépő önkormányzatok szerint jobb híján csak büntetésekkel lehet „kordában tartani” a jószágaik iránt felelőtlen gazdákat.
Székelyvarságon kerítéseket törtek össze és egy autót is megrongáltak a legelőről beszabadult, felügyelet nélkül hagyott haszonállatok, és mint megtudtuk, az eset korántsem egyedi: a településen tavasztól őszig problémát okoznak a kószáló jószágok. Hasonlót jelentettek az elmúlt hetekben Lövétéről, ahol felügyelet nélkül hagyott tehenek okoztak galibát, ugyanakkor Szentegyházán is előfordult, hogy a kápolnásfalusi gazdák jószágai a város külterületein legeltek. Utóbbi esetben a szentegyházi önkormányzat átiratban kérte a kápolnásfalusi községvezetést: szólítsa fel a gazdákat az illegális legeltetés megszüntetésére.

Ahol nincs kert, szabad a határ
Székelyvarságon egész évben okoznak problémákat bóklászó állatok: míg nyáron a szabadon tartott kutyák és lovak, ősszel a tehenek és juhok miatt érkezik a legtöbb panasz – tudtuk meg Pál Lajos székelyvarsági polgármestertől. Az elöljáró a Hargita Népének elmondta: a helyi gazdák öt-tíz százaléka véli úgy, hogy a legelők és kaszálók felhagyását követően a határ mindenki számára szabad.
– Egyes gazdák úgy tartják az állataikat a saját területükön, hogy az nincs bekertelve. Egyértelmű, hogy az állat elkóborol onnan, és ha úgy esik, kárt is okoz. Ez egy nagyon régi probléma, aminek megoldása meghaladja az önkormányzat lehetőségeit
– tudatta Pál, kiemelve, hogy a gazdákat többször is tájékoztatták a legeltetésre vonatkozó jogi keretekről, ám jelentős változást nem hozott a „szép szó”.
– Nekünk sem hatáskörünk, sem személyzetünk nincs arra, hogy folyton regulázzuk és büntessük a gazdákat. Ha kár keletkezik, kimegy a helyszínre egy bizottság az állatorvossal, azonosítják az állatot, annak gazdáját, és megírják a büntetést. De már azt javaslom a károsultaknak, hogy forduljanak a rendőrséghez, mert egyre több a panasz, megoldás pedig nincs
– vázolta.

Mentalitásváltás híján büntetés
A polgármester szerint többször előfordult, hogy varsági gazdák jószágai csemetésekbe, más községek legelőibe tévedtek, ami nézeteltérésekre adott okot.
– Régebb volt cimborabíró fogadva, aki a jószágok őszi legeltetését tanyarészenkét megszervezte, most ilyen nincs, így a nyári csorda, ahogy beszabadul, mindenki magának kell megoldja ezt. Csakhogy a kóborló jószágok már tettek kárt frissen telepített csemetésben, legeltek farkaslaki, oroszhegyi és zetelaki legelőrészeken is. Amikor a polgármesterekkel találkozom, csak sütöm le a szemem amiatt, hogy a varsági gazdák állatai mikor és hol legelnek
– fogalmazott.
Az illegális legeltetés és az állatok károkozása miatt borsos árat fizethetnek a gazdák: amennyiben a felelőtlenül hagyott állat károkat okozott, annak megtérítése mellett 5000–25 000 lej közötti büntetés is kiróható a gazdára, sőt, ez az összeg a helyi tanácsok által elfogadott legeltetési szabályzat szerint akár nagyobb is lehet. Törvény tiltja az erdős területeken történő legeltetést, és az állatok áthajtását is – ha ezt a tulajdonos megszegi, 1000–2000 lejes bírságra számíthat.
×
×