Tizenöt székelyudvarhelyi lakószövetség fogalmazott meg módosító kéréseket a december 1-től érvénybe lépő új lakossági hulladékelszállítási feltételekre vonatkozóan, mivel állításuk szerint a nekik küldött szerződésekben több olyan kikötés is van, ami számukra teljesíthetetlen. Lapunknak azt emelték ki: az új szerződés például kötelezné a lakószövetségeket, hogy vegyék leltárba és tartsák karban a hulladékszigetek ingóságait, biztosítsák a hulladéksziget megközelíthetőségét minden évszakban, és arra az esetre, ha egy lakó nem az előírt módon válogatja szét és dobja el a szemetet, rójanak ki rá közegészségügyi díjat, büntetés formájában. Emellett az árszabást és a díjak „halmozását” is nehezményezik a lakószövetségek. A Közüzemi Szolgáltatások Országos Szabályozó Hatósága (ANRSC) szabályozására hivatkozva azt mondják: a felszámolt büntetésekkel és a többszöri kukaürítésekkel járó többletköltségekkel felmerül, hogy ugyanannak a szolgáltatásnak a díját kétszer fizeti ki a felhasználó, amit a szabályozás tilt.

Problémájuk nem helyi szintű: lévén, hogy az alapszerződést a hatóság állította össze, minden településen ugyanazok a feltételek érvényesek, vagyis a meghatározott áron kívül a csíkszeredai és gyergyószentmiklósi lakószövetségeknél is érvényesek ezek a kötelezettségek. Jó hír viszont számukra, hogy Székelyudvarhelyen az Urbana Rt. közreműködésével tudják biztosítani a hulladékszigetek karbantartását, ezzel tehermentesítve a lakószövetségeket.

Problémás pontokat jeleztek

Szolga Tibor, a Bethlen 5 lakástulajdonosi szövetség elnöke szerint jelezték, hogy ilyen feltételek mellett nem kötnek szerződést a hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó konzorciummal, ám a június óta tartó egyeztetéseket követően sem tudtak megnyugtató eredményt elérni.

– Korlátozott bevételünk van – ha alkalmaznunk kell valakit, aki a hulladékgyűjtő szigetek körül rendet tart, figyeli a tilosban szemetelőket és eltakarítja a havat, jeget, akkor ez pluszköltség, amit a lakók kell megfizessenek. Pluszköltség a büntetés is, ami méltánytalanul van kiszabva, hiszen a szabálytalanul szemetelők miatt mindenkinek fizetnie kell, mert a büntetés arányosan oszlik a tulajdonosok közt. Emellett a díjszabás is kérdéseket vet fel, hiszen míg egyetlen személynek 20 lejt, kettőnek már 44 lejt kell fizetnie egy háztartáson belül – sorolta azokat a pontokat, melyekről reméli, hogy módosítani fogják. Azt is felvetette, hogy ha nem sikerül megegyezni a szerződésmódosításról, a konzorcium direkt módon, a lakókkal is megköthesse a szerződéseket.

– Abban bízom, hogy még van esély a változtatásra, abban hiszek, hogy az ilyen dolgokat párbeszéddel kell megoldani. Mi a javaslataink legutóbbi verzióját elküldtük három hete, várjuk még a társulás és a szolgáltató válaszát – közölte.

Mi indokolja az árak közötti eltérést?

A hulladékgazdálkodás átszervezését lebonyolító Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás (ADI SIMD Harghita) vezetője, In­cze Csongor szerint épp a méltányosság fenntartása miatt kellett ebben a formában összeállítani az árakat. 

– A törvény ezt a két lehetőséget írja elő: vagy mérjük háztartásonként a hulladékot, és aszerint szabjuk az árat, vagy háztartásonként fix díjat szabunk. Hogy méltányos árat kapjunk, annak lehetőségét kerestük, hogyan lehet elkerülni, hogy az egyszemélyes háztartás után ne annyit kelljen fizetni, mint a kétszemélyes után, hiszen így egy egyszemélyes háztartásnál 60 lejt, kétszemélyesnél 30-30 lejt kellene fizetniük a lakóknak, ami egyértelműen az egyedül élőket érintené hátrányosan – fogalmazott Incze. Kiemelte, hogy az egyszemélyes és többszemélyes háztartások közötti árkülönbséget is két fontos tényező befolyásolja.

– A megye egyszemélyes háztartásainak zömében kisnyugdíjasok, özvegyek, egyedül maradt személyek élnek, akik sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, mint akik társukkal vagy családjukkal élnek együtt. Amellett, hogy a bevételük átlagosan kisebb, fontos tényező, hogy bár a rendszerfenntartási díj azonos értékű, a hulladékkezelési díj kevesebb az ilyen háztartások után, mivel kevesebb hulladékot, kevesebb szelektív hulladékot termelnek, így a szétválogatás és telephelyen való kezelés költsége is kevesebb az esetükben – vázolta, megjegyezve, ez a tényező indokolja, hogy miért nem az egyszemélyesek duplája a kétszemélyes háztartások szemétdíja, hanem 4 lejjel drágább, és így sorban.

Idén nem lesz ármódosítás, jövőre is kérdéses

A konzorcium nyolc évre érvényes szolgáltatói szerződését úgy kötötték meg, hogy az legalább 10%-os profittal számol – tudtuk meg Inczétől, aki kérdésünkre elvetette annak lehetőségét, hogy lakossági nyomásra a szolgáltató csökkentené az árat. Mint kiemelte, a díjszabásokról éves szerződést kötnek, így legkorábban csak jövő évben lehet módosítani az árakon – ha a szelektív hulladékgyűjtést sikerül hatékonnyá tenni. 

– Nem túlzok, a gyergyó­re­metei hulladéklerakóba a megyében termelt összes szemétből csak 5% szelektíven gyűjtött érkezik be. Meg kell érteniük az embereknek, azt kell elérnünk közösen, hogy mindenki szelektíven gyűjtse a hulladékot, mert ez befolyásolja az árat. Körülményesebb, válogatni kell, nehéz helyet szorítani annyiféle zsáknak, de ha sikerül megszokni, az mindenkinek előnyére válik – fogalmazott, megerősítve, hogy december 1-től az első hat hónapban még nem fog a szolgáltató büntetéseket felszámolni a rendellenességek miatt, hogy a lakosoknak legyen idejük hozzászokni az átálláshoz.