Irán közepén, sivatagi körülmények között, az 1160 méter magasan fekvő, nagyjából 570 ezer lakosú Jazd Perzsia egyik legkülönlegesebb városa. Szinte minden látnivalója rendkívül sajátos és rá jellemző.
Kultúrtörténeti szempontból a legérdekesebb talán az, hogy itt született meg a mára alig-alig működő világvallás, a zoroasztrizmus, ennek egyik központja mindmáig. 
A vallás nevét Zarathusztráról (Zoro­aszterről) kapta, aki valószínűleg valamikor i. e. 1500 körül élt valahol Perzsiában. Pontos születési helye ismeretlen, csak feltételezések vannak. Ő alakította ki ezt a kereszténységhez sokban hasonlító hitvallást, mely aztán a II. Kurus alapította Perzsa Birodalom államvallása lett (i. e. 6. században), és ennek hódításai következtében másfelé is elterjedt. A hetedik században előretörő muszlimok aztán híveit kiszorították, végül üldözni kezdték. Egyrészt Perzsia keleti részére – így Jazdba – húzódtak, majd a 10. században sokan Indiába menekültek, ahol a vallás ezután eléggé elterjedt, és hívei párszik néven lettek ismertek. Követőinek száma ma eléggé nehezen felbecsülhető. Valószínűleg 124–190 ezer között helyezkedik el, és továbbra is főként Indiában és Perzsiában élnek, de más országokban is előfordulnak.

A zoroasztriánizmus (így is használják) lényege, hogy mióta a világ világ létezik a Jó és a Rossz, meg a küzdelem a kettő között. Zarathusztra egy igaz Istenben hitt, aki szerinte megjelent neki: ő Ahura Mazda (ezért nevezik mazdaizmusnak is) a bölcs, teremtő isten, a jó szimbóluma, a mindent tudó Úr, aki uralkodik a látható és a láthatatlan világ felett. Tulajdonságai a jóakarat, igazságosság, jámborság, tökéletesség és halhatatlanság. Ő teremtette az anyagi világot, benne az embert is, aki eredendően jó. Rosszá a szabad akarat teszi, mert létezik a hazugság, a rossz gondolat, az erőszak, és az ember nem mindig a jót választja. Hogy vajon miért nem, arra ők sem válaszolnak. Hisznek a menny és a pokol létében, meg a lélek halhatatlanságában.
Fontos erkölcsi tanításai egyszerűen összefoglalhatók és követésre méltók: cselekedj jót; szíved, gondolataid, szavaid és tetteid legyenek tiszták, kívánj jót másoknak; mondj igazat; gyakorolj jótékonyságot; légy kedves; légy alázatos; törekedj a tudásra; légy úrrá a haragodon; légy istenfélő; tiszteld szüleidet és tanítóidat, az időseket és fiatalokat; kedves, kellemes szavakat használj; légy türelmes; légy barátságos mindenkivel; légy megelégedett; szégyenkezz, ha tiltott dolgot művelsz! Akár bővített tízparancsolatkét is használható. 
Szerintük az élet célja a tökéletes, örök boldogság elérése az Ahura Mazdával kialakított bensőséges kapcsolat révén. Ehhez a tisztaság igen fontos. A tiszta gondolatok, „tiszta” szavak, „tiszta” cselekedetek a zoroasztriánus vallás és a zoroaszteri életforma állandóan ismételt szabályai.
Istentiszteletük legjellemzőbb vonása a szent tűz – mely ragyogás, dicsőség, fényesség, azaz magának az istennek a jelképe – őrzése a tűztemplomaikban. 
Jazdban az a kiváltság ért, hogy egy ilyen tűztemplomot meg is látogathattunk. Kívülről egyszerű, egyszintes, oszlopos előcsarnokkal rendelkező épület, mely mindenki számára nyitva áll, 1934-ben készült el, de a benne égő tűz, a hagyomány szerint, 1500 éve nem aludt ki. Üvegfalon keresztül láthattuk a nagy rézkelyhet, melyben égett. Az épület homlokzatán a jellegzetes faravahar szimbólum áll: egy szakállas, hosszú kabátos – hosszú farkú? – alak profilból, hatalmas szárnyakkal, egy farkincás gyűrű közepén. Az egész alapszíne a kék, kis fehérrel és arannyal. Az épületben a vallás története is megismerhető. Előtte kis kerek tó található. Csendes, nyugodalmas hely.