Mostanában Hubay Jenő művészete kötött le, ennek hangot is adtam a Zene füleimnek című sorozatomban. Viszont a forrásokat tanulmányozva érdekes tényre akadtam: Hubay és a híres francia író, Alphonse Daudet megegyeztek, hogy a Levelek a malomból novelláskötet egyik darabját Hubay megzenésíti. Végül az író halála vetett véget a szép terveknek.

Viszont az ötlet szöget ütött a fejembe. Elővettem az 1980-as év családi fényképeit. Abban az időben különösen sokat utaztunk Franciaországban, Párizs múzeumait bújtuk, majd délnek vitt az utunk. Ekkor kerültünk egy különleges helyre, az Arles melletti Fontvieille-be. A háromezer lakosú kisváros nem érne meg egy kiruccanást, ha nem lenne a határában Alphonse Daudet-nek a már említett híres malma.

A neves írót nagyon szerettem. Élvezettel vettem kezembe Tarasconi Tartarin című szatirikus írását, amivel fél Franciaországot magára haragította. Lényegesen finomabb szálakat penget meg a Levelek a malomból című novelláskötetével. A gyűjtemény olyan, mint egy pasztell festmény, a bánat képei számos helyen humorral ötvöződnek. A kedves Olvasó ne gondoljon egy vastag kötetre, a másfél száz oldal mégis Provence kisenciklopédiáját tárja elénk. Megtudjuk, hogyan vásárolta meg Daudet a szebb napokat látott szélmalmot, ami írásaiban múzsaként élt számára, jóllehet egyes vélemények szerint soha nem lakott az építményben. Viszont az egyik elbeszélésben az őrlő története is napfényre kerül. Az egykor jól menő ipart a gőzmalmok tönkretették, s a molnár pedig az anyagi csőd és az őrület szélére került. A város összefogott az érdekében.

A beaucaire-i postakocsi egy kiváló korrajz, a batáron utazók társalognak, csipkelődnek, sőt a tréfa durva személyeskedésbe torkollik. Az utasok később szétszélednek, a sér­tett viszont egyedül marad bá­natával.

A pápa szamara az avignoni fogság korába visz vissza minket. A főszerepet Szent Péter utódjának híres állata játssza, az együgyűnek hitt jószág méltó módon áll bosszút a pápa gonosz, talpnyaló gondozóján. 

A leghíresebb történet Az arles-i lány. A jóvágású fiatalember beleszeret a kétes múltú lányba, se lát, se hall érzelmei­től. Reménytelen sorsából a halálba menekül. A mindössze négy oldal az irodalom kis ékköve, Daudet drámát is írt a történetből. George Bizet francia zeneköltő fantáziáját is megragadta a mű, s a darabhoz a kísérőzenét ő komponálta. A dráma a feledés homályába merült, viszont Bizet életművében a zenéje a Carmen után a legnépszerűbb, a Farandol tánctétele pedig igazi sláger.

A nevezetes Szent Péter malmot 1931-ben ipari műemlékké minősítették, s az író tisztelői néhány évre rá fel is újították; napjainkban is látogatható más malmokkal együtt. A novelláskötet hagyománnyá szelídült, s senkit sem érdekel már, hogy tényleg élt-e benne a francia író.