A fesztivál keretében egy jeles eseménynek, Sztahura Ág­nes Angelika SM nővér or­gonakoncertjének lehettünk hall­gatói. A művész nagy gond­dal válogatta össze a prog­ramot, megcsodálhattuk Bach a-moll prelúdium és fú­ga já­tékos befejezését, César Franck A-dúr fantáziájának és Fi­nal­já­nak tökéletes felépítését. A dán-­német zeneszerző Dietrich Buxtehude a g-moll prelúdi­um és fúgájával volt jelen az őszi estén.

Talán mégis egy darab miatt volt számomra emlékezetes a hangverseny, a műsoron sze­repelt Pikéthy Tibor Toccata című szerzeménye. Nem vélet­lenül, mivel Angelika nővér szí­vesen bővíti repertoárját kevésbé ismert magyar szer­zők műveivel. Korábban pél­dául a kissé elfeledett Antalffy-Zsíros Dezső egyik művét él­­vezhette az Ars Sacra Fesz­tivál közönsége.
Pikéthy Tibor munkásságát Varga László kanonok, a váci székesegyház karnagya fog­lalja össze.
„Kisfaludi Pikéthy Tibor, az előttem szolgálatot tevő dr. Huszár Dezső atya elődje, fél évszázadon keresztül volt a váci székesegyház kar­na­gya. A művész 1884-ben Ko­máromban született, így nagyon közel állt a felvidéki kultúrához. Családja a művé­szetek területén megfelelő kép­zésben részesítette. Olyannyira, hogy a fiatalember nehezen tudott dönteni a festészet, illetve a zeneművészet között, végül Pikéthy az utóbbi felé fordult. Édesapja – akárcsak Kodályé – állomásfőnök volt, így az áthelyezések miatt gyak­ran cseréltek otthont. Pikéthy életének legfontosabb állomásai: Albertfalva, Nagy­kanizsa, Győr, Budapest és Pannonhalma. Vácra 1915-ben került kántortanítónak, s egy évre rá a székesegyház kar­nagyává nevezték ki.
Nagyon komoly, sokrétű élet­művet hagyott maga után, úgyis, mint zeneszerző, úgyis, mint zenepedagógus. Fő­hi­va­tása mellett a kispapok okta­tója és nevelője volt a vá­ci papnevelő intézetben, a váci ze­ne­iskolát is ő alapította. Bartók Bélával és Kodály Zol­tán­nal a népdalgyűjtésben is részt vett.
A székesegyház kotta­tárá­ban számos zeneműve található, de művei nagy ré­szét lánya, Alexa az Országos Széchényi Könyvtárban he­lyezte el.
A Váci Székesegyház Szent Cecília Kórusával, mely az idén 70 éves, Pikéthy darab­jait, elsősorban kórusműveit rendszeresen énekeljük. Sze­retjük előadni a Missa pro pace (Mise a békéért) című művét, de más mo­tettáit és kórusműveit is megszólaltatjuk.
Posztromantikus stí­lu­sú ze­ne­szerzőként az orgo­na­iro­dalom területén is ma­ra­dan­dót alkotott, életműve ki­áll­ta az idők próbáját, szer­ze­mé­nyeit országszerte és kül­föl­dön is gyakran műsorra tűzik. A teljesség igénye nél­kül em­lít­hetem a B-A-C-H prelúdium és fúgát és az Im­provizáció a Himnusz fölött című művét, valamint a Krisz­tinavárosban is elő­adott Toc­catát.”