A Demokrata Párt nyerte az Egyesült Államokban a félidős választásokat. A szavazatok magas feldolgozottsága mellett biztossá vált, hogy a demokraták megszerezték a többséget az amerikai kongresszus mindkét házában. A Politico beszámolója szerint olyan hagyományosan republikánus államokban is győzelmeket arattak, mint Texas, Dél-Karolina és Kansas. Több elemző szerint az eredmény inkább Trump politikájának elutasítását, mint a demokraták támogatottságának növekedését jelzi.

A háború árát fizették meg a republikánusok

Demkó Attila biztonságpoliti­kai szakértő Facebook-bejegy­zésében úgy fogalmazott: Trump az iráni háború megindításával az egyik legfontosabb választási ígéretét szegte meg. Emlékeztetett: az iraki háború is súlyosan meggyengítette a republikánusokat George W. Bush elnöksége után. Szerinte ha az iráni háborút nem zárják le gyorsan, a párt a két év múlva esedékes elnökválasztáson is megfizetheti az árát. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző szintén a Facebookon írt arról, hogy szerinte az iráni háború vezetett a republikánusok vereségéhez, főként az üzemanyagok drágulása és az infláció miatt.

Hangsúlyozta azonban: az eredmény nem jelenti a demokraták tartós megerősödését. A társadalmi megosztottság és a gazdasági gondok megmaradtak, a választók elsősorban Trump döntéseit büntették.
Cristian Tudor Popescu román publicista ironikusan Trump „saját pártja felett aratott nagy győzelmének” nevezte a választási eredményt. Szerinte az elnök a republikánusokat használta fel a Fehér Házba jutáshoz, majd az életszínvonalat rontó intézkedéseivel választási vereségbe sodorta őket. Az Adevărul által idézett értékelésében úgy fogalmazott: az amerikaiak a „zsebük és a gyomruk” alapján szavaztak, Trump ellen, nem feltétlenül a demokraták iránti lelkesedésből. 

Marad Trump külpolitikai mozgástere

A kongresszusi vereség ugyan­akkor nem fosztja meg Trum­pot külpolitikai eszközeitől. Cristian Diaconescu volt román külügyminiszter a Digi24-nek úgy nyilatkozott: a demokraták a költségvetési döntésekkel, a kinevezések jóváhagyásával és a kormányzat működésének vizsgálatával akadályozhatják Trump terveinek megvalósítását. Az elnök azonban megőrzi fontos külpolitikai és katonai hatásköreit, valamint vétójogát. A képviselőház eljárást is indíthat Trump leváltására, de az elnök csak akkor veszíti el hivatalát, ha a szenátorok kétharmada is megszavazza. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő Facebook-bejegyzésében felvetette annak lehetőségét, hogy Trump katonai fellépéssel próbálhatja elterelni a figyelmet a választási vereségről. 

Európa több viszályra számíthat

Wolfgang Ischinger veterán német diplomata az amerikai Politico európai kiadásának úgy nyilatkozott: Európának harmonikusabb kapcsolatok helyett több viszályra és újabb trumpi követelésekre is fel kell készülnie. A portál elemzésében öt területet emelt ki, amelyre Európának figyelnie kell: Trump Európával szembeni fellépését, Ukrajna támogatását, az Oroszországgal kötendő esetleges megállapodásokat, az energiaárak alakulását és azt, mennyire köti le Washingtont a belpolitikai csatározás.