Mindannyian jól ismerjük a tulipánt: ott van a kertjeink­ben, a faragott ládákon, a szé­kelykapukon is. A tiszta szépség jelképe. Nehéz elképzelni, de a 17. századi Hollandiában ugyanez a virág okozta a történelem első nagy gazdasági összeomlását.

Az Oszmán Birodalomból származó növény az úgynevezett tulipánmánia idején vált spekulációs eszközzé – írja az agytoro.hu egyik cikke. A csúcsponton egyetlen ritka hagyma ára egy kézműves tízéves fizetésével ért fel. Ironikus, de az árrobbanást okozó különleges, cirmos mintákat valójában egy növényi vírus okozta, gyakorlatilag vagyonokat fizettek egy betegségért.

A gyors meggazdagodás re­ményében a nemesek mellett parasztok, kézművesek és szolgálók is beszálltak a bizniszbe: kocsmák eldugott szobáiban elzálogosították házaikat, szerszámaikat, állataikat. Volt, aki egyetlen hagymáért ökröket, disznókat, hordó borokat és mázsa sajtokat adott. Olyan volt ez, mintha ma egy szép udvarral rendelkező házat cserélnénk el egy marék virág­hagymára, bízva a „szélkereskedelemben”: olyan áruval üzleteltek, ami még a földben volt. Végül a lufi 1637 februárjában pukkadt ki, amikor egy haarlemi árverésen először nem akadt vevő. A pánik órák alatt végigsöpört az országon, az árak napok alatt 90 százalékot zuhantak, ezrek mentek tönkre értéktelen papírokkal a kezükben. A tulipánmánia örök tanulság és ma is tananyag a közgazdaságban: amikor a kapzsiság és a tömegpszichózis felülírja a józan észt, a legszebb dologból is válhat gazdasági fegyver.

+

×

×

×