Románia a sereghajtók között
Románia a sereghajtók közé tartozik a friss végzősök foglalkoztatását tekintve: a közép- és felsőfokú tanulmányaikat nemrég befejező fiatalok körében csak Görögországban és Olaszországban rosszabb a helyzet, miközben a nemek közötti különbség nem tartozik az uniós szinten mért legnagyobbak közé – derül ki az Eurostat hétfőn közzétett adataiból.
Miközben az Európai Unióban a 20–34 éves, közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat befejező friss végzősök 83 százaléka dolgozott 2025-ben, Románia 72,7 százalékos foglalkoztatási rátával az egyik legrosszabb eredményt érte el a tagállamok között – az Eurostat hétfőn közzétett statisztikája szerint. Uniós szinten ugyanakkor enyhén javult a fiatalok foglalkoztatási mutatója: a tavalyi 83,0 százalékos arány a 2024-ben mért 82,3 százalékról emelkedett. Hosszabb távon a javulás könnyebben tetten érhető, az elmúlt 11 évben ez az arány 7,5 százalékponttal nőtt. Eltérés van azonban a középfokú, illetve felsőfokú végzettség birtokában a munkaerőpiacra kilépő fiatalok foglalkoztatottsága között. A felsőfokú végzettségű frissen diplomázók foglalkoztatási rátája 2025-ben 87,0 százalék volt, ami közel 10 százalékponttal magasabb a középfokú végzettségűek 77,2 százalékos arányánál.
Málta teljesít a legjobban
Az uniós országok közül Málta rendelkezett a legmagasabb foglalkoztatási rátával a friss végzősök körében (91,0 százalék), megelőzve Németországot (90,6 százalék) és Hollandiát (90,1 százalék). A skála másik végén Görögország (62,4 százalék), Olaszország (71,8 százalék) és Románia (72,7 százalék) állt a legalacsonyabb foglalkoztatási rátával.

Nemek közötti egyenlőtlenségek
Az Eurostat statisztikája ugyanakkor arra is kitért, hogy uniós szinten a friss végzős férfiak foglalkoztatási rátája magasabb volt (84,4 százalék), mint a nőké (81,5 százalék). Romániában a férfi friss végzősök foglalkoztatási rátája 74,9 százalék, a nőké 70,3 százalék volt, vagyis a különbség 4,6 százalékpontot tett ki. Ez meghaladja az uniós átlagot, de nem számít a legnagyobb eltérések közé. A férfiaknál Csehországban mérték a legmagasabb foglalkoztatási rátát (92,4 százalék), ezt Hollandia (92,1 százalék) és Németország (92,0 százalék) követte. Ezzel szemben Görögországban (56,8 százalék), Olaszországban (73,3 százalék) és Romániában (74,9 százalék) voltak a legalacsonyabb értékek. A nők esetében Málta (90,5 százalék), Németország (89,0 százalék) és Ausztria (88,8 százalék) érte el a legmagasabb arányt, míg a legalacsonyabbakat Görögországban (68,6 százalék), Olaszországban (70,2 százalék) és Romániában (70,3 százalék) regisztrálták. Az EU 18 tagállamában a friss végzős férfiak foglalkoztatási rátája magasabb volt, mint a nőké. Ezek közül a legnagyobb különbséget Csehországban (plusz 12,2 százalékpont), Lettországban (plusz 10,3 százalékpont) és Szlovéniában (plusz 6,3 százalékpont) mérték. Azokban az országokban, ahol a nők foglalkoztatási rátája volt magasabb, a legnagyobb eltérések Görögországban (plusz 11,8 százalékpont), Észtországban (plusz 5,0 százalékpont) és Finnországban (plusz 4,4 százalékpont) mutatkoztak.


