Romániában a legalacsonyabb az Európai Unióban a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya, és az ország az elmúlt húsz évben is csak keveset tudott javítani ezen a mutatón. Miközben több, 2005-ben hasonló szintről induló tagállam jelentős előrelépést ért el, Románia mára látványosan leszakadt tőlük – derül ki az Eurostat csütörtöki közzétett adataiból.

Az uniós statisztikai hivatal a 25–34 éves korosztály felsőfokú végzettségét vizsgálta. Az EU-ban 2005-ben a korosztály 27,2 százaléka rendelkezett egyetemi diplomával, húsz évvel később már 44,8 százalékuk. Romániában ugyanakkor 2025-ben mindössze 23 százalék volt ez az arány, ami a legalacsonyabb érték az uniós tagállamok között. Az ország jelentősen elmarad az utolsó előtti Olaszországtól is, ahol a fiatalok 31,1 százalékának van felsőfokú végzettsége.

Javultak az adatok, de nem eleget

Románia már húsz évvel ezelőtt is az uniós mezőny végén állt, azóta azonban több hasonló helyzetből induló ország jóval nagyobb előrelépést tett. Romániában 2005 és 2025 között 13,5-ről 23 százalékra, vagyis mindössze 9,5 százalékponttal nőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya. Ennél kisebb növekedést csak Finnországban mértek, 0,7 százalékpontot, míg Észtországban, ahol a harmadik legkisebb volt a változás, 11,2 százalékponttal emelkedett az arány. A különbség különösen szembetűnő néhány olyan országgal összevetve, amelyek 2005-ben nem álltak sokkal jobban Romániánál.

Csehországban akkor 14,2 százalék volt a felsőfokú végzettségű fiatalok aránya, alig 0,7 százalékponttal magasabb a romániainál, 2025-re azonban már 36 százalékra emelkedett. Horvátországban ugyanez a mutató 18-ról 42 százalékra, Máltán pedig 17,8-ról 47,7 százalékra ugrott. Utóbbi érte el a legnagyobb növekedést az EU-ban húsz év alatt, 29,9 százalékponttal. Látványos javulást ért el Luxemburg, ahol 28, és Írország, ahol 25,9 százalékponttal emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya.

Uniós szinten kedvezőbb a kép

Az Eurostat közleménye szerint a felsőfokú végzettség terjedése részben annak köszönhető, hogy az országok a képzettebb munkaerő iránti igény miatt többet fektettek a felsőoktatásba. A változáshoz az is hozzájárult, hogy a bolognai reformok nyomán egyes országok rövidebb felsőoktatási képzéseket vezettek be. Az Unió tagállamai­ban az iskolázottsági szintet tekintve jelentős különbség van a nők és a férfiak között is. Tavaly a 25–34 éves nők 50,5 százaléka, a férfiaknak viszont csak 39,3 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A lakóhely szerint még nagyobb eltérések mutatkoznak: a nagyvárosokban élő fiatalok 55 százalékának volt felsőfokú végzettsége, a kisebb városokban és elővárosokban 38,4, vidéken pedig 32,9 százalékuknak.

Az Eurostat emlékeztetett, az EU eredetileg azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a 25–34 évesek legalább 45 százaléka rendelkezzen felsőfokú végzettséggel. Az uniós átlag 2025-ben már 44,8 százalék volt, vagyis mindössze 0,2 százalékponttal maradt el az öt évvel későbbre kitűzött céltól. Romániát ugyanakkor még 22 százalékpont választja el ettől.