– Mennyire gyakoriak az ízületi problémák a lakosság körében?

– Kétféle ember van: akinek már fájt, és akinek még nem fájt ízülete.

– Melyek a leggyakrabban előforduló ízületi problémák?

– A karcfalvi Orvosi és Metodikai Központban megvizsgált esetekre reflektálva, az elmúlt hónapban például a biztosító­pénz­táron keresztüli konzultá­ciók 51 százalékát gerincpanaszok tették ki, ezt követték a térd­panaszok 17 százalékkal. A maradékon osztoztak a váll, csípő, kisízületi artrózis, törés és egyéb traumák, valamint a rheumatoid arthritis és spondylitis anchilopoetica 3-2-1 százalékban.

– Kik vannak leginkább kitéve ezeknek az állapotoknak, a sportolók, az idősek? 

– A betegség kialakulásának folyamatát figyelembe véve érthető, hogy a degeneratív ízületi megbetegedések miért a profi sportolókat és az időseket érintik leginkább, bár fontos hangsúlyozni, hogy kórélettani szempontból a kettő nem teljesen fedi egymást.

– Hogyan alakulnak ki az ízületi problémák?

– A legszélesebb körben elfogadott elmélet, a „wear and tear” (a használat során bekövetkező természetes károsodás – szerk. megj.) szerint, az elváltozások a kopásból, elhasználódásból erednek, míg az ízületi fájdalmak azok következményei. A repetitív mozgások gyakran apró sérüléseket okoznak, a nagyobb megterhelések ritkább, de súlyosabb sérülésekhez vezetnek, és egyikük sem gyógyul teljesen. Ha a szervezet sérül, beindul a helyi gyulladásos mechanizmus, hogy a rásérülés esélyét minimalizálja – fájdalom, duzzanat, funkció csökkenése jelentkezik, hogy előkészítse a gyógyulás terepét.  Ha a gyógyulás részleges, vagy a kiváltó tényező fennmarad, a helyi gyulladás krónikussá válik, és megjelenik a funkciójában módosult szövet. Az ízületi porcállomány és a szinoviális folyadék (ízületi nedv, ami „kenőanyagként” szolgál az ízületek számára – szerk. megj.) mind mennyiségben, mind összetételben módosul, képtelen rendesen ellátni a funkcióját. 

– Hogyan előzhető meg kialakulásuk?

– Megfelelő mozgásrutinnal. Fontos, hogy ízületeink mozgástartományát megőrizzük, izmaink erejét és rugalmasságát szinten tartsuk, növeljük, testtudatosítást gyakoroljunk. Az aktív, hobbiszintű sport védő hatású, ha szakemberrel konzultálva választjuk ki. Ökölszabályként megjegyzem: leljük kedvünket az adott tevékenységben. További szempont, mikor, mennyit, hogyan mozogjunk, mi legyen aktivitásunk bevezetése és lezárása. A változatos táplálkozás, a testsúly kordában tartása és bizonyos táplálékkiegészítők szintén segíthetik a porckopás megelőzését. Fontos: mozgásterápia nélkül ezek a beavatkozások minimálisan változtatják a kopások kimenetelét, illetve előrehaladását.

– Milyen mozgásformák segítenek megőrizni az ízületek egészségét?
– Az ízületi mozgástartományt az érintett ízület túlterhelése nélkül használjuk ki. Az egyszerű átmozgatás – a teljes testet igénybe vevő gyógytorna – javallott. A kitartott, lépésről lépésre begyakorolt jógapozíciók is sokat segíthetnek a szinten tartásban. Az úszás kipipálja a felsoroltakat, de mindig konzultáljunk szakemberrel, mert ritka esetben a panaszok súlyosbodhatnak. A kontaktsportokat (labdajátékok, jégkorong stb.) olyanoknak ajánlom, akik rendszeres mozgásrutinnal rendelkeznek és ismerik testük határait, enélkül a sérülések kockázata nagy, ami veszélyezteti a munkaképességet is. 

– Mekkora szerepe van a testsúlynak a betegség kialakulásában?

– A funkció nélküli, felesleges kilogrammok szerepet játszanak az ízületi kopások kialakulásában és előrehaladásában. A leggyakrabban használt mérőszám a BMI, a testtömegindex, amely a testsúlyt a testmagasság vetületi területére osztja el (kg/m2 – szerk. megj.). Bizonyos esetekben pontatlan, mert nem veszi figyelembe, milyen szövet adja a testsúlyt – például erőemelők vagy nagyon izmos egyének nagy része a mérőszám szerint túlsúlyos. Ezért más mérőszámokat is nézünk, haskörfogatot vagy csípőredő-vastagságot. De mindennapi vizsgálatkor a BMI elégséges.

– A krónikus ízületi fájdalmak gyógyíthatók vagy csak enyhíthetők? 

– Ezek a fájdalmak csillapíthatók, esetenként teljesen eltüntethetők, ha célzott, oki kezelést tudunk alkalmazni. Elsőre gyulladáscsökkentő gyógyszert javaslunk, melyet megfelelő dózisban a család- vagy szakorvos ír fel receptre. Helyileg gyulladáscsökkentő krémek, tapaszok, terhelést megváltoztató kinesiotape-ek használhatók, szintén szakember útmutatására. Terápiás lehetőségként nagyon jó eredményeink vannak fizikoterápiában, amikor az oki kezelés nem elérhető vagy nem kivitelezhető, vagy annak kiegészítéseként. Gyakran megadja az életmódváltáshoz az első lökést, csökkenti a fájdalmakat és segíti az ízületek mozgathatóságát. Ezt követően vagy ezzel párhuzamosan az izmok nyújtása, a mozgástartomány növelése és a testtudatosítás jön, lehetőleg gyógytornász felügyelete mellett, egyénre szabottan. A mozgás a mindennapok részévé kell váljon, jelentsen ez akár csak egy 15–30 perces egészségügyi sétát.

– Általános jó tanácsként mit javasolna? 

– Gondoljunk ízületeinkre bevetési egységekként, melyek szerepe, hogy lehetővé tegyék mozgásunkat. Azzal, hogy teljesen kivesszük funkciójukból, lásd ülő életmód, aktivitás kerülése, arra invitáljuk a szervezetet, hogy kevesebbet „törődjön” velük. Kevesebb inger kevesebb tápanyagot jelent, emiatt kis terhelésre is fájdalom jelentkezik, amit még kevesebb inger, azaz mozgás, terhelés követ, kevesebb tápanyag… és így tovább. Ördögi kör, ami az ízület degradációjához vezet. Ennek következménye, hogyha hirtelen szükségünk lenne a funkciókra, például szaladni kell a kisgyermek vagy az autóbusz után, tollaslabdázni vagy passzolgatni az unokával, nagyobb súlyt felemelni stb., jókora árat fizetünk a megterhelésért – fájdalommal, funkciókieséssel, ritka esetben életet megváltoztató sérüléssel jár.