A klímaváltozás követ­keztében egyre mele­gebbek a telek – ezt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai is alá­támasztják. Ezek szerint az 1990 előtti időszakhoz képest 2020-ra 1,24 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, míg glo­bálisan ez az érték 2050-ig akár a 2 Celsius-fokot is elérheti. A szá­mos aggasztó és szokatlan jelenség mellett a melegedő klíma a gombák termőciklusára is hatással van: a kora őszi és kora tavaszi fajok számára lehetővé teszi, hogy akár télen, magasabb hegyvidéki övezetekben is ter­mőtesteket fejlesszenek.
Bodó Gyula gombaszakértő szerint eddig nem állnak ren­delkezésre hivatalos adatok arról, hogy a környékünkön élő gombafajok közül bármelyik emiatt eltűnt vagy kipusztult volna. Ugyanakkor idegenho­nos fajok már megjelentek, ame­lyek eredetileg jóval melegebb éghajlatú területeken ősho­nosak.

Felbukkannak a mediterrán fajok

Bodó szerint már mintegy tíz éve megfigyelhető, hogy a tavaszi gombák ősszel, az ősziek pedig tavasszal is termőtestet hoznak. Az évszakok jellegének összemosódását pedig jól pél­­dázza az a tény is, hogy decemberben kora őszi gombák gyűjthetők. Ez egyértelműen jel­zi, hogy a felmelegedés egyre nagyobb léptékű.

– A vargánya vagy a róka­gomba esetében – bár nem tömegesen – még mindig találni példányokat az erdőkben, ezt többen is jelezték

– mondta. Külön érdekesség viszont, hogy olyan fajok is megjelentek, mint a tintahalgomba (a szömör­csöghöz hasonló, dögszagú faj) vagy a kosárgomba, amelyek korábban inkább a mediterrán égövben vagy a meleg alföldi régiókban fordultak elő.
A szakértő hozzátette: mi­vel a gombák spórái a lég­áramlatokkal terjednek, ön­ma­gában nem új jelenség, hogy idegen fajok spórái is eljutnak térségünkbe. A tömeges meg­jelenésükhöz azonban csak most vált kedvezővé a környezet.

Még a kucsmagomba is előbújhat

Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e olyan gombafajok, amelyek el­tűnnek a gyűjthetők köréből, Bodó Gyula úgy fogalmazott: „benne van a pakliban”.

– Érezhető, hogy bizonyos ma­gashegyi gombafajokból ke­vesebb példányt találunk, már nem gyűjthetők tömegesen, csak elvétve bukkannak fel. Ezek­ről egyelőre nincs sta­tisztika vagy átfogó felmérés, amely meg­mutatná, hogy teljesen vissza­szorulnak-e vagy eltűnnek, de egyfajta átala­kulásra min­denképpen számítani kell

– jegyezte meg.
Hozzátette azt is, hogy a melegebb időjárás nem fel­tétlenül kedvez a kifejezetten téli gombafajoknak. Az olyan fajoknak, mint a lilatönkű pe­reszke, szükségük van a mínusz fokokra ahhoz, hogy „termőre forduljanak”.

– A terepen én magam is találtam most, decemberben má­jusi pereszkét, de a meleg őszi időt kedvelő piros csésze­gombákból is egyre több for­dul elő, amit korábban nem tapasztaltunk a környéken. Az időjárás jelenleg olyan, hogy akár kucsmagombafajok is elő­bújhatnak: a talaj nedvessége adott hozzá. Kíváncsian várom, lesznek-e talált példányok

– vetette fel.
Bodó Gyula szerint ugyan­akkor téli gombák továbbra is gyűjthetők: a téli fülőke, a júdásfüle és a kései laskagomba is szedhető. Utóbbi esetében különösen fontos, hogy szennye­­zéstől mentes területen gyűjt­­sük, mivel képes megkötni és felhalmozni a nehézfémeket.