A klímaváltozás következtében jelentősen megváltozott a csapadék eloszlása: a tavaszi esők később érkeznek, miközben a gumóképződés időszakában gyakran hosszabb aszályos periódusok jelentkeznek. Emellett a korai őszi fagyok idő előtt leállítják a vegetációt, ami a termés mennyiségét és minőségét egyaránt rontja. Az elmúlt években többször előfordult, hogy a burgonya apró maradt, sőt voltak gazdák, akik vissza is szántották a termést. Az aszályos körülmények a kórokozók és kártevők megjelenésének is kedveznek, tovább rontva a termés minőségét – mutatott rá dr. Szép Róbert intézetvezető több tényezőre, amikor a térségünkben leszálló ágban lévő krumplitermesztésről kérdeztük.

Fojtogató olcsó import 

A szakember szerint a klímaváltozás ugyanakkor hozott érdekességeket is, hisz vannak olyan területek Európában, amelyek ennek hatására több vizet kapnak, és pont akkor kapják a vizet, amikor az a burgonyának a legoptimálisabb. Míg nálunk pont az ellenkezője történik: mikor a gumó fejlődik, akkor pont aszály van. Egyes nyugat-európai országokban – például Németországban, Franciaországban vagy Lengyelországban – rekordtermések születnek, így a romániai termelők egyre nehezebben tudnak versenyezni az olcsó importtal. A külföldről behozott burgonya kilója 40–50 baniért kerül a piacra, miközben a hazai előállítási költség megközelíti vagy meghaladja az egy lejt kilogrammonként. Gazdaságos termeléshez legalább 1,5–2 lej körüli felvásárlási árra lenne szükség, ami jelenleg nehezen érhető el.
Nem véletlen tehát, hogy nálunk a krumpli termesztési felülete is folyamatosan csökken. Míg egy évtizeddel ezelőtt a burgonyatermő területek háromszor nagyobbak voltak, az utóbbi években mintegy 5500 hektárra zsugorodtak. A csökkenés hátterében a jövedelmezőség romlása, valamint a termelési kockázatok növekedése áll.

Fontos kérdés a vetőmag, kulcskérdés a víz

A vízháztartás megváltozása különösen komoly problémát jelent. Bár a csapadék mennyisége összességében nem feltétlenül csökkent, annak eloszlása egyre szélsőségesebb: rövid idő alatt nagy mennyiségű eső hull, majd hosszabb száraz időszakok következnek. A téli hó mennyisége sem elegendő a talajvízkészletek pótlására, sőt egyes helyeken már a sekélyebb vízadó rétegek hozama is jelentősen csökkent.
A vetőmagkérdés szintén kulcsfontosságú. A külföldről származó minősített vetőmagok ugyanis nem mindig alkalmazkodnak a csíki körülményekhez, így kezdetben jó hozamot adhatnak, de gyorsan leromlanak. A hazai kutatás és a helyi, ellenállóbb fajták fejlesztése viszont korlátozott, ezért a piac nagymértékben függ az importtól. Bár a brassói Burgonya- és Cukorrépa Kutató- és Fejlesztőintézet meg a kézdivásárhelyi kísérleti állomás foglalkozik vetőmag-előállítással, kapacitásuk nem elegendő a teljes igény kielégítésére.

A bio a jó opció?

A jövőbeni lehetőségek között dr. Szép Róbert a biotermesztést és a speciális fajták – például a lilaburgonya – termesztését is megemlítette, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legfontosabb a helyi vetőmagok fejlesztése és az öntözés kérdésének megoldása lenne. Az öntözőrendszerek kiépítése azonban a csökkenő vízkészletek miatt komoly kihívás, ezért a vízvisszatartó megoldások, például polderek létesítése vagy a folyómedrek vízmegtartó képességének növelése is szóba kerülhet.
Az intézet jelenleg egy kutatási projekt keretében 17 burgonyafajta viselkedését vizsgálja a megváltozott klimatikus körülmények között. A vizsgálatok célja, hogy a gazdák számára adatokat szolgáltassanak arról, mely fajták alkalmazkodnak jobban a Csíki-medence sajátos viszonyaihoz. Az eredmények közzététele a projekt lezárása után várható.
A szakember úgy látja, hogy a csíki burgonyatermesztés jövője összességében több tényezőn múlik: a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáson, a vízgazdálkodás javításán, a helyi vetőmagkutatás erősítésén, valamint a termelők számára kedvezőbb támogatási rendszer kialakításán. Ezek nélkül a hagyományos csíki burgonyatermesztés további visszaszorulása várható.