Az 50-es évek legvégén városi művelődési háznak épült, ma Csíkszereda kőszínházaként szolgáló városközponti ingatlan rég esedékes – elsősorban energetikai, de ennél szélesebb körű – felújítását augusztus végén kezdte el a kivitelező. A beruházásra az önkormányzat még 2023-ban nyert támogatást az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) alapjaiból, amelyhez saját forrásokat is rendel; a hosszas tervezői időszakot követően végül a 2025/2026-os évadra kellett az épületből kiköltözzön a Csíki Játékszín társulata. Ekkortól kezdve a színház állandó színpad hiányában vendéglátóhelyeken, tantermekben és vidéki művelődési házakban keres alkalmat arra, hogy a nézőkkel találkozzon. De mit jelent ez a kulturális intézmény közeljövőjére nézve? 

Mi lesz veled, bérletrendszer? 

Tény, hogy a Csíki Játékszínnek és a Hargita Székely Nép­táncszínháznak székhelyet biztosító épület felújítása időszerűvé vált, és a kulturális intézmények vezetői szerint igaz ez a színpad, az öltözők és a nézőtér állapotára is. Kérdés viszont, hogy a következő időszak – ideális esetben egy év, de a körülmények alakulásának függvényében ez lehet hosszabb is – ideiglenes megoldásai milyen kihatással lesznek a Játékszín működésére, különösen annak tükrében, hogy a kőszínházak kiegyensúlyozott működésének egyik alapfeltételéről, a bérletrendszerről kell lemondania.

– Voltunk már ehhez hasonló helyzetben a koronavírus-járvány idején, amikor egy évadon keresztül szünetelt a bérletrendszerünk. Az akkori tapasztalatok szerint két-három év komoly munka szükséges ahhoz, hogy visszaépítsük a rendszert, és újra megszólítsuk a bérletes nézőinket

– közölte lapunkkal Szilágyi Nóra, a színház közönségszervezője.
A színház törzsközönségét, a „biztos nézőt” azok jelentik tehát, akik bérletet váltanak az előadásokra – ezt így látja Veress Albert színházigazgató is, még ha úgy is gondolja, hogy a megújuló épület és játéktér iránti kíváncsiság újra becsalogatja majd az embereket a nézőtérre. 
De mit mondanak a számok? A Játékszín előadásaira a tavalyi évadban 6132 felnőtt és gyermek váltott bérletet, ami 350 ezer lejes bevételt jelentett az intézménynek. Ettől az összegtől most biztosan elesik.

A színház falain kívül…

Ahogy a független színházi társulatoknak, a következő időszakban a csíkszeredai tár­sulatnak is az a lehetősége ma­radt, hogy színpad és bérlet­rendszer híján ott és annak játszanak, ahol és akinek tudnak. Veress Albert igazgató szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az idei évadban a megszokotthoz képest lényegesen kevesebb lesz a nagyszínpadi előadás – és valójában azok is a már meglévő és bérletrendszerben kijátszott produkciók újra műsorra tűzését jelentik a Művészetek Házában.

– Most olyan előadásokat kell készítenünk, amelyek könnyen adaptálhatók bármilyen térviszonyra, legyen az vendéglátóhely, művelődési ház, szabadtér, bármi. Három stúdió-, vagyis kistermi produkciót mutatunk be idén a Művészetek Házában működő szórakozóhelyen, az Antderground ANT Barban kialakított játéktérben: szeptemberben Bartalis Gabriella rendezésében a Törtfehér című előadást, utána Bordás Attilával Székely Csaba Bányavirág című drámájával dolgozunk, majd egy dokumentarista színházi produkcióval készülünk

– sorolta az igazgató. Hozzátette, a társulat ezenkívül aktívan jelen lesz a város és a környező települések iskoláiban, ahol tantermi előadásokkal szólítják meg és hívják közös gondolkodásra a fiatalokat.  

Nehézségek és új lehetőségek

A színház a kiköltözést követően három helyszínen talált magának bérelhető felületeket: az intézmény irodái a Márton Áron utcában, a raktárhelyiségek a Hargita utcában, míg a varroda a Tosca épületében. A vezetőség szerint az új helyszínek összesített bérleti díja nem haladja meg a székhelyük fenntartási költségét – ami havonta átlagosan 30 ezer lej körül volt. Az új felületek bérleti díja havonta összesen 15 ezer lej, de azt még nem látja át a gazdasági igazgatóság, hogy a víz-, villany- és fűtésszámlák mekkora költséget jelentenek majd.

– Mivel idén nagyszínpadi produkciót nem tudunk készíteni, a gyártási költségünk is jelentősen csökken, amire szükség is van, hiszen a bérletek megszűnése mellett jelentősen kevesebb előadást tudunk játszani az ideiglenes helyszíneken. Ez azt jelenti, hogy míg, mondjuk, a székhelyünkön havonta átlagosan 15–20 előadásunk volt, most szeptembertől decemberig van ennyire lehetőségünk a Művészetek Háza nagyszínpadán és az Antdergroundban

– mondta az igazgató.
Veress Albert szerint éppen ezért keresték fel a környéken működő művelődési házakat, hogy új játékterek után kutassanak, így kötöttek megegyezést például a taplocai kultúrházzal, ahol nemcsak próbákat tartanak, hanem előadásokat is terveznek. De sikerült több vidéki polgármesteri hivatallal is egyeztetni, így előreláthatólag januártól kezdődően időszakosan a megyeközpontot is elhagyja a társulat.

– Ideiglenesen, de ki kell lépnünk a kőszínházi keretekből. Ez kényelmetlenségekkel jár, ugyanakkor új lehetőséget nyit arra, hogy alternatív helyszíneken próbáljuk ki magunkat, és többet foglalkozzunk az interaktív színházi nevelési előadásokkal. Nem utolsósorban pedig, hogy miniturnékra induljunk, mint ahogy például októberben Bukarestbe megyünk, novemberben pedig Miskolcra

– mondta Veress Albert.
A változások a nézőket is érintik, hiszen számukra is átlátható kulturális programot jelentett a színházbérlet megvásárlása. A következőkben az érdeklődők a Csíki Játékszín előadásaira online vagy a Művészetek Háza jegypénztárában válthatnak jegyet. Ebben az épületben tekinthetik meg szeptembertől decemberig a színház produkcióit. Fennáll ugyanakkor annak a lehetősége is, hogy januártól a környező települések művelődési házaiban kell keressék majd a társulatot.

Polgármester: jól haladunk, és nem állunk le

A színház mellett a néptánc­színház társulatának és produkcióinak is helyet adó Csíkszeredai Művelődési Ház fel­újítását az Impex Aurora Kft. és a Tectum Company Rt. végzi. A munkálatok értéke 14,83 millió lej, ebből 7,32 millió az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) alapjaiból, 7,51 millió a város saját költségvetéséből származik. A felújítás az épület hőszigetelése mellett kiterjed a nyílászárók, az elektromos, a
fűtés, a tűzvízrendszer cseréjére, belső terek korszerűsítésére, a tetőszerkezet javítására és egyéb feladatokra is.
Problémát – ahogy a többi, felújítás alatt álló középület esetében is – a PNRR-s források esetleges elapadása okozhat: mint ismert, augusztus végén a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el arról, hogy azoknál az épületrehabilitálási projekteknél, amelyek nem állnak legalább 30 százalékos megvalósítási szinten, illetve amelyeket vélhetően nem lehet befejezni és elszámolni 2026 április végéig, felfüggesztik a kivitelezést és a finanszírozást.
A színházfelújításról ilyen kontextusban kérdeztük Korodi Attilát, Csíkszereda polgármesterét.

– Az építőtelepen dolgoznak, egyelőre Bukarestből nem kaptunk semmilyen arra vonatkozó rendelkezést, hogy le kellene állni a kivitelezéssel. Folytatjuk a projektet, haladunk a megvalósítás felé

– nyilatkozta.
Egy, a polgármester által szeptember 19-én közzétett videóból azt lehet megtudni: az épület felállványozott jobb oldalán már teljes a kőzetgyapot-szigetelés, dolgoznak a tetőtérben, a belső térben falakat vettek ki, és újakat emeltek, a terek ugyanis – a nagy- és a stúdióterem közlekedőfolyosói, az öltözők és a raktárak beosztása, illetve egyes helyiségek rendeltetése – a színház és a táncszínház igényei szerint átalakulnak. Többfelé felszedték az elhasználódott padlót, a vesztibül megsüllyedt padlózatát stabilizálni kell, újra kell építeni a födémet. A zsinórpadlás felújítás előtt, kibontva áll, a nagyterem falain az új fénytechnika horgonypontjait alakítják ki. Korodi úgy fogalmazott: a felújítás nagyon jó ütemben halad, jövő nyárra be tudják fejezni a munkát. Megjegyezte: „Folyamatosan harcolunk Bukarestben, hogy a finanszírozások maradjanak, de a jelek szerint rendben lesz.”