Romániában minden öt felnőttre jut egy, akinek pszichés ne­hézségei vannak, leginkább a szorongás és a depresszió fe­nyegeti az embereket. Ugyan­akkor az a széles körű ta­pasztalat, hogy a mentális prob­lémákkal még ritkáb­ban fordulunk szakember­hez, mint testi betegségekkel, pedig itt is jellemző, hogy csak ak­kor megyünk orvoshoz, amikor már „ég a ház”.

Több mint tünetmentesség

Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) szerint a men­tális egészség egy olyan jólléti állapot, amelyben az egyén megvalósíthatja saját képességeit, képes meg­bir­kózni az élet okozta stresszel, tud produktívan dolgozni és képes bekapcsolódni egy kö­zösségbe.

– Pszichiáterként a men­tális egészséget nem pusz­tán tünetmentességként ér­telmezem, hanem egy fo­lya­matosan alakuló, dinamikus állapotként. Számomra alap­vető jelentőségű, hogy az egyén jelen tudjon lenni a saját mindennapjaiban: kap­csolatban legyen az ér­zései­vel, gondolataival és belső folya­mataival, ne csupán mű­ködjön, hanem meg is élje az életét

– bontja ki a mentális egészség fogalmát dr. Nagy-Szentpáli Dalma pszichiáter szakorvos, majd kijelenti, hogy az önmagunkhoz való viszony a mentális egészség alapja.

A határhúzás nem gyengeség

A pszichiáter hangsúlyozza, hogy az önelfogadás és az önszeretet nem vég­állapo­tok, hanem tanulható és gya­ko­rolható folyamatok.

– Ami­kor képesek va­gyunk együttérzéssel for­dul­ni ön­ma­gunk felé – a nehéz­sé­geinkkel és hiá­nyossá­gainkkal együtt –, akkor teremtjük meg a való­di pszi­chés egyensúly lehetősé­gét. Szakemberként hang­sú­lyosnak tartom a személyes határok tiszteletben tartását. A men­tális egészség része az a képesség, hogy felismer­jük a saját teherbírásunkat, és mer­jünk nemet mondani olyan helyzetekben, ame­lyek meg­ha­ladják azt. A ha­tárhúzás nem gyengeség, hanem az ön­ismeret és az öngondoskodás egyik leg­fontosabb eszköze

– húzza alá. 

A lélek segélykiáltásai

Dr. Nagy-Szentpáli Dalma a mentális jóllét szempontjá­ból kiemelten fontosnak tartja a test és a lélek közötti kap­csolat tudatosítását is. A pszi­chés állapot gyakran testi jel­­zéseken keresztül is meg­nyil­vánul, ezért a belső egyen­súly megteremtéséhez elen­­ged­­­­hetetlen, hogy meg­ta­nul­junk figyelni ezekre az üze­netekre.

– A test és a lélek egymást kiegészítve adnak visszajelzést arról, hogyan va­gyunk való­jában. Úgy lá­tom, a mentális egészséget leginkább az ve­szélyezteti, amikor tartósan hát­­­térbe szo­rítjuk önmagunkat. Ami­kor nem merjük a saját szük­ségleteinket elő­térbe he­lyezni, nem hú­zunk határokat, és újra meg újra átlépjük a sa­ját teher­bírásunkat, a pszi­chés egyensúly foko­zatosan megbillen

– mondja.
Ko­moly kockázatot jelent tehát az is, ha nem figyelünk idejében a testünk jelzéseire. A szakor­vos fel­hívja a figyelmet, hogy a feszültség, a kimerültség vagy a testi tünetek gyakran a lélek segélykiáltásai, amelyek hosszú ideig észrevétlenek maradhatnak.

– Amikor ezekre nem reagálunk időben, a prob­­lémák elmélyülhetnek és a későn kért segítség to­vább súlyosbíthatja a már meglévő tüneteket

– mondja a pszichiáter.

Cselekvőképesség és energia

Kádár Enikő pszichológus a lelki egészség kapcsán az akció­éhséget emelte ki, azt a fo­lyamatot, hogy le­gyünk bármi­lyen élet­hely­zetben, tudjunk cse­lekvő­képesek maradni. Ez na­gyon kapcsolódik a rezi­lienciához, a rugalmas meg­küzdés képességéhez. A foga­lom teherbíró képességet is jelent, azt, hogy az akadá­lyokhoz, a változó élet­hely­zetek­hez képesek va­gyunk alkal­mazkodni.

– Ennél persze összetettebb a mentális egészség fogalma, ám az is tény, hogy általában akkor kezdünk el vele fog­lalkozni, amikor megrendül és meg­mutatkozik a betegség. Ilyen­­kor a legtöbbször te­he­tetlen állapotba kerülünk, nem tudunk mit kezdeni ma­gunkkal, elszigetelődünk, az egész­ség ennek pont az ellen­kezője

– részletezi a pszichológus. 
Ezzel vissza is kanyarodik az akcióéhséghez: ha rendben vagyunk, akkor azt érezzük, hogy képesek vagyunk, tudunk, van erőnk és energiánk, hogy lendületet vegyünk újra és újra, és megküzdési stratégiákat ala­kítsunk ki.

Tudunk-e hálásak lenni? 

Kádár Enikő úgy látja, hogy lelki egészségünket leginkább a kapcsolódás hiánya ve­szélyezteti.

– Ez ma eléggé széles társadalmi jelenség, változnak a szocializációs kö­zegek, a munkahelyi kör­nyezet. Erőteljesen jelentkezik az elmagányosodás, ami ki­üresedéshez, érzelmi le­hangoltsághoz vezethet. 
Hogy megelőzhessük ezt az állapotot, érdemes tuda­tosítanunk magunkban a mentális egészség „össze­tevőit”, amelyekre a minden­napokban is érdemes fi­gyelmet szánnunk.
– Az egyik alapfogalom a fizikai jól­lét, amikor egészségesnek, aktív­nak érezzük magunkat. A pszi­chológiai jóllét pedig azt jelenti, hogy vannak sa­ját érzéseim, gondolataim, pozitív az énképem. A szo­ciális jóllét abban áll, hogy odafigyelek arra, hogy jó kap­csolataim legye­nek, ezeket ápolom, vannak barátaim, kö­zös­ségek, ahová szívesen járok

– sorolja Kádár Enikő.
A pszichológus a kreatív jóllétet is kiemelte, azaz fontos, hogy bármilyen életszakasz­ban érez­zük magunkban az al­ko­tó­képességet.

– Nem kell fel­tétlenül nagy dolgokra gon­­dolni, lehet ez a kenyér­sütéstől kezdve a kötögetésig, a lakásunk alakítgatásáig bár­mi, csak legyen benne az életünkben az újítás, a valaminek a létrehozása iránti igény.

Végül még egy fontos ele­met említett Kádár Enikő, és ez nem más, mint az, hogy tudunk-e hálásak lenni azért, amink van.

– Nagyon fontos, hogy van-e kapcsoló­dásunk a ter­mészethez, milyen a vi­szo­nyunk a világ­néze­tünkhöz, hit­élethez, érték­ren­dünkhöz, hogy mennyire vagyunk kör­nyezet­tudatosak. Tegyünk minden­­nap valamit, ami a lel­­ki egész­ségünket építi

– összeg­zett.

Vegyük komolyan

A mentális egészség fenntar­tá­sa vagy fejlesztése tehát egy többtényezős folyamat, amely magában foglalja az aktív öngondoskodást és az életmóddal kapcsolatos tu­datos döntéseket. Ugyanakkor fontos, hogy vegyük ko­molyan a jeleket, amelyek romlásra utalnak. A helyzet felismerése és elfogadása fontos lépést jelent, ahogy az is, ha van olyan személy a környezetünkben, akivel őszintén tudunk erről be­szélni. Szükség esetén min­denképp szakemberhez – pszi­­cho­lógushoz, pszichi­á­ter­h­ez, pszichoterapeutához – forduljunk, hogy szakszerű tá­mogatást kapjunk nehéz­ségeink leküzdéséhez.