Az időskor kihívásait, jellemzőit több elméletből is le lehet vezetni Dimény-Varga Tünde szerint. Létezik az ún. veszteség-modell, mely szerint a nyugdíjba vonulás is egyfajta veszteség, amit a jövedelem és a társas kapcsolatok szűkülése, a közeli barátok és – esetleg – a házastárs halála, a romló egészségi állapot, majd csökkenő aktivitás követ, és ezen „pontok” között kellene fenntartani a mentális jóllétet az idősödő személynek. 

Ahogy éltünk korábban…

Erik H. Erikson német–amerikai pszichológus élethosszig tartó fejlődésről beszél, és az emberi életet több fejlődési szakaszra bontja fel. Az időskor a 65 év fölötti éveket foglalja magában, és központi „témája” az életre való visszatekintés. Ez vezethet elégedettséghez, mély elfogadáshoz, akár a korábbi kudarcok iránt is, és ez belső békét, teljességérzést, bölcsességet eredményez. Ha viszont visszatekintve inkább megbánást, csalódottságot, elégedetlenséget él meg az idősödő ember, akkor felerősödhet a kétségbeesés, a közelgő halállal való megbékélés is nehezített lehet, ha az ember úgy érzi, nem tett meg mindent, amit megtehetett volna, nem úgy élt, ahogy szeretett volna – magyarázta a pszichológus.

Egy másik elmélet a pozitív mentális egészséget mint virágzást írja le, a hervadással, azaz levertséggel szemben. Itt is

fontos szerepe van az élettel való elégedettségnek. 

– Ha a pozitív érzelmek vannak túlsúlyban, ha az embernek vannak társas kapcsolatai, megéli a teljesítményörömet, a társas elfogadást, vannak még céljai, értelmét látja az életnek, képes még elköteleződni valami mellett, akkor az optimizmust, vitalitást jelent. Mindezek reziliensebbé, vagyis rugalmasabbá teszik az idős embert, aki így könnyebben megbirkózik az élettel, a nehézségekkel – részletezte a szakember.

Mit lehet tenni a mentális egészségért?

Dimény-Varga Tünde elsőként a mozgást emelte ki, amelynek – túl azon, hogy a test számára igencsak fontos –, mentális egészségvédő szerepe is van, segíti a figyelmet, a gondolkodást, a memóriát, ráadásul azok között, akik rendszeresen mozognak, 20 százalékkal kevesebb a demencia előfordulása.

Érdemes olyan mozgásformát választani, ami örömet okoz, ami tetszik.

Nem mindegy a táplálkozás sem, és bármennyire is hihetetlen, azzal is befolyásolhatjuk a mentális jóllétet, hogy mit viszünk be a szervezetbe, és ma már tudjuk azt is, hogy a mentális állapotunk hatással van az emésztésre, és fordítva. – A mikrobiom az emésztőrendszerünkben található jótékony baktériumok összessége, amelyek a bolygóidegen keresztül közvetlen kapcsolatban vannak az aggyal, az ún. bél–agy tengely mentén. A táplálékkal bevitt anyagok viszonylag gyorsan képesek hatást gyakorolni a hangulatunkra, és ez fordított irányban is működik: a hangulatunk befolyásolja az emésztésünket – magyarázta a pszichológus.

Az unokák és a hála

Jelentős egészségvédő szerepe van a társas kapcsolatoknak is, ám sajnos a magány globális népegészségügyi probléma, ráadásul 50 százalékkal segíti a demencia kialakulását. – Amitől viszont megvédenek az unokák! Több ezer nagyszülő vizsgálata után ma már tudjuk, hogy az aktív nagyszülőség valóban védelmet jelent az időskori leépülés ellen, és ez főleg a nagyapákra igaz – hangsúlyozta Dimény-Varga Tünde.
A továbbiakban a hála, illetve a hálás beállítódás fontosságát emelte ki a pszichológus. Mint mondta, a hála kapcsolati jellege egyúttal azt is jelenti, hogy valaki irántunk van jóindulattal, tehát értékesnek tart bennünket. A hálás beállítottság a figyelem pozitív eseményekre fókuszálásával szabályozza a feszültséget, és a hála gyakorlása eszköze lehet a negatív eseményekkel való megbirkózásnak is.

Frissülni fiatalok között

Öngondoskodás nélkül nem igazán lehet elképzelni a kiegyensúlyozott, örömteli, egészséges időskort. A pszichológus szerint öngondoskodásnak minősül minden olyan tevékenység, amelyet valamilyen formában a saját jóllétünkért teszünk. Idetartozik a testi, szellemi egészségünk megőrzése, a környezetünkkel való törődés, a kapcsolataink ápolása, az érzelmeinkkel való foglalkozás, a kreativitásunk, tudásunk, képességeink kibontakoztatása, spirituális fejlődésünk, a pénzügyi helyzetünk megszilárdítása, a világ jobbá tételéhez való bármilyen hozzájárulásunk. 
Számos olyan tevékenység van, ami hozzájárulhat a mentális-pszichés jólléthez időskorban is – húzta alá a szakember.

Ha szívesen végezzük, a háztartási munkák, például a főzés, növények gondozása, stb. is ilyenek lehetnek, továbbá jó, ha van valamilyen hobbi, főleg, ha az intellektuális tevékenységet feltételez. Ilyen lehet az olvasás, rejtvényfejtés, sakkozás, kártyázás, online játék.

Érdemes különböző körökhöz, klubokhoz csatlakozni, együtt filmet nézni, kirándulni, társasjátékozni, és a fiatalokkal, gyermekekkel való kapcsolattartás is segít frissnek maradni. Nem véletlen, hogy egyre több olyan bölcsődéről, óvodáról hallani a nagyvilágban, amelyek szoros kapcsolatban állnak idősotthonokkal…

Testben, lélekben

Vannak a világon az ún. kék zónák, olyan helyek, ahol különösen nagy az egészséges, magas életkort megélő emberek száma (rengeteg videót, cikket lehet találni a világhálón, ezek inspirációt is adhatnak – szerk. megj.). – Az itt végzett kutatások is azt mutatják, hogy az egészséges öregkor a megfelelő étkezésen és mozgáson, a közösségi kapcsolatokon, a „jó” és elegendő pihenésen, alváson alapul, és azon, hogy ebben az életszakaszban is legyen célunk. A lelki egészségünkkel való törődés rendkívül fontos, hiszen enélkül nem beszélhetünk „egész”-ségről – összegzett a pszichológus.