10 + 1 szabály a digitális tudatosságért
Most még vakáció van, de közeleg a tanévkezdés, ez az időszak alkalmas lehet akár arra is, hogy új kereteket állítsunk fel a gyermekek képernyőidejének szabályozására. Miért? Mert egyre több kutatási eredmény mutat rá, hogy mekkora károkat okoz a túlzott „kütyühasználat”. Jó hír, hogy apró, de következetes lépésekkel már egészen kicsi korban is be lehet csempészni a tudatosságot.
Soha ilyen rossz állapotban nem voltak a gyermekek: kognitív képességeik és fizikai állapotuk is drasztikusan romlik – hívta fel a figyelmet a budapesti Bethesda Gyermekkórház még májusban, amikor több mint 40 magyarországi szakmai szervezettel közösen összehangolt társadalmi fellépést és teljes szemléletváltást sürgető állásfoglalást adtak ki a gyermekek képernyőidejének csökkentéséért.
Kontroll a virtuális tér felett
Kutatásaik szerint a 8–12 évesek képernyők előtt töltött ideje rohamosan növekszik, jelenleg meghaladja a napi 5 és fél, a tinédzsereké pedig eléri a napi 8 órát (a romániai kutatások is nagyjából hasonló számokat tartalmaznak, és többek között rámutatnak, hogy míg pár évvel ezelőtt átlagosan 9 évesen kezdtek időt tölteni a gyerekek a közösségi médiában, ez ma már lekúszott 5 éves korra!) Ez a tény jelentősen befolyásolja az életmódjukat, és hosszú távú következményei felmérhetetlenek – az egészségtelen táplálkozástól, az elhízástól kezdve a koncentráció romlásáig, főleg a kisebbeknél az impulzivitás növekedéséig, a mentális egészség romlásáig terjed a hatás. A magyarországi szakemberek üzenete világos: a digitális eszközök használata ma már teljesen természetes része az életünknek, viszont, akárcsak az élelmiszerek esetében, amelyeknél igyekszünk tudatos döntéseket hozni gyermekeink egészsége érdekében, a kütyük használatánál is legalább ekkora tudatosságra van szükség. Az egészséges egyensúly kialakításáért konkrét ajánlásokat is megfogalmaztak, és kiadtak egy ingyenes e-könyvet, amely abban segít a családoknak, hogy képesek legyenek visszavenni a kontrollt a virtuális tér felett.
Mikor és mennyit?
Az állásfoglalás kimondja, hogy 10 éves kor alatt semmiképpen, 14 éves kor alatt lehetőleg ne legyen a gyermeknek saját okoseszköze (okostelefon, tablet, laptop, okosóra stb.), 3 évesnél fiatalabb gyermekek egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, kivéve távol lévő családtagokkal való kapcsolattartás céljából. A gyermekek kikapcsolódást szolgáló napi átlagos képernyőideje ne haladja meg óvodáskorban a 30 percet, alsó tagozatos korban a 60 percet, felső tagozatos korban és később a 90 percet, a telefonhasználatot ugyanannyi időtartamú mozgásos tevékenység kövesse.
Kritikus időszakok
Egy friss, 163 ország és mintegy százezer fiatal bevonásával készített kutatás többek között arra világít rá, hogy a gyermekek életében vannak olyan kritikus fejlődési szakaszok, amikor a digitális eszközök használata különösen nagy hatással lehet a mentális egészségre. Azaz nem mindegy, hogy ötévesen merül-e el túl sokszor és sokat a virtuális világban, vagy ezt csak 13 évesen kezdi el – például a későbbi öngyilkossági gondolatok gyakorisága és a túl korai kütyühasználat között is összefüggést tártak fel a kutatók!
Az elgondolkodtató vagy egyenesen riasztó tényeket hosszasan lehetne sorolni, de cikkünkben ehelyett ötleteket kértünk Kilyén Médiszdea digitális kompetencia-fejlesztőtől, kétgyermekes édesanyától, kapaszkodóként, ha a szülők kézbe vennék gyermekeik digitális idejét. Előrebocsátjuk: tiltani nem ér, felesleges is, a hangsúly az egyensúlyon és a kontrollon van, és a változásból a felnőttek sem maradhatnak ki.
1. A családon belüli fenntartható digitális szabályozás kialakításához egyszer meg kell vizsgálni a szülők témával kapcsolatos álláspontját, értékrendjét, és megkeresni, hogy mi az, amiben egyetértenek, amit egységesen és következetesen képviselni tudnak.
2. Meghatározzuk a gyermek képernyőidejét. Ezalatt minden eszközt értünk, a tévét, tabletet, telefont, laptopot, sőt, bár sokan szeretik azt kivételnek tekinteni, a távol lévő családtagokkal való digitális kapcsolattartás (FaceTime, WhatsApp, Skype stb.) is idetartozik.
3. Vegyük komolyan az idő „betartatását”. Vehetünk ún. főzőórát, amit beállítunk, ha például tíz percet nézhet mesét, akkor tíz percre. A gyermek nagyon hamar megszokja, hogyha az óra csörög, akkor lejárt az idő. Itt a következetesség a legfontosabb, ha el akarjuk kerülni a későbbi hisztit, alkudozást, huzavonát.
4. Alakítsuk ki a család képernyőidejét is. Közös megegyezés alapján szabályozhatjuk, hogy például a hét napból melyik az a kettő, amikor senki nem használ semmilyen digitális eszközt. Mindezt ki kell hangosítani a gyermek(ek) felé is: most képernyőmentes időszak van, anya és apa sem veszi elő a telefont, mert egymásra szeretnénk figyelni.
5. Családi eseményeken, kirándulásokon is figyeljünk a képernyőidőre. Fényképezni lehet fényképezőgéppel is, vagy állítsunk fel egy időkeretet, amikor készítünk néhány fotót, majd eltesszük az eszközt.
6. Legyenek képernyőmentes kiruccanások. Ha egy évben például ötször megyünk el kirándulni, akkor legalább egy legyen képernyőmentes, amikor megélhetjük a pillanatot, élvezhetjük a jelent (a biztonság miatt nálunk lehet a telefon, csak nem vesszük elő, ha nem szükséges).
7. Alakítsunk ki képernyőmentes helyeket a lakásban. Például ágyba nem viszünk telefont, az étkezőasztalhoz sem. Ugyanakkor rendszeresen beszéljünk a szabályok miértjéről, céljáról.
8. Mielőtt telefont adunk a gyermek kezébe, készüljünk fel belőle.
9. Tanítsuk meg a gyermeknek a digitális etikettet. Olyan fontos dolgokról van itt szó, hogy mikor telefonálhatunk, milyen körülmények között kezdeményezhetünk videóhívást (olyankor semmiképp, amikor anya a gyermek mögött épp öltözik), fotózhatunk-e, megoszthatunk-e fürdőruhás képet, hányszor csöngethetünk meg valakit, válaszolunk-e idegen számra, hogyan írunk üzenetet, mit kell megmutatni egy felnőttnek, tölthet-e le alkalmazást egyedül, mit jelent az internetes vásárlás stb.
10. Írjunk egy digitális házirendet, ami tartalmazza a fentebb leírtakat, de a rugalmas korlátokat is, a szabályzat mindenkire vonatkozik. Például nemcsak a gyermek nem fekhet le telefonnal, hanem anya, apa sem. Rugalmas korlát lehet például, ha anya hangos könyvvel tud elaludni, akkor ő beviheti a hálóba az eszközt, viszont ebben az esetben a gyermeknek joga van ellenőrizni.
10 + 1. A telefonnal kötelezően együtt jár valamelyik szülői felügyeleti applikáció használata, amellyel a szülőnek lehetősége van a gyermek fiók- és adatbeállításának kezelésére, korlátozására, a tartalmak szűrésére, alvási idő beállítására stb. A legismertebb, leghozzáférhetőbb a Family Link, amely ingyenes.

