A rendelkezésére álló 20 napos határidő lejárta előtt, kedden délután Hargita Megye Prefektusi Hivatala átiratban értesítette mind a 67 területi-közigazgatási egységet – plusz a megyei önkormányzatot – az új, legkésőbb június 1-jétől alkalmazandó létszámkeretekről. A városok és községek polgármesterei hivatalait nem érhette készületlenül az üzenet: a sok egyéb aspektusa mellett a központi és helyi közigazgatásban dolgozók létszámát maximalizáló 2026/7-es sürgősségi kormányrendeletet még február 24-én fogadta el a kormány, másnap már meg is jelent a Hivatalos Közlönyben. Ezzel együtt tegnap nem sikerült olyan polgármesterrel beszélnünk, aki ne megütközéssel vette volna tudomásul, hogy ezentúl hány munkatárssal folytathatja tevékenységét a hivatal. A településvezetők ma délelőtt találkoznak Csíkszeredában, hogy megtárgyalják, hogyan fogják gyakorlatba ültetni az intézkedést. 

Beszédes számok

Lapunk nem hivatalos forrásból értesült a polgármesteri hivatalokban alkalmazandó új álláskeretekről. Egy birtokunkba került dokumentumból teszünk közzé sarokszámokat, amiket a következőképpen kell értelmezni: az első szám a 2026/7-es kormányrendelet XL artikulusa szerint megállapított maximális állásszámot jelenti, a második pedig a tényleges összes állást. A különbség abból adódik, hogy külön kategóriát képezhetnek a lakosság-nyilvántartásban, a helyi rendőrség keretében, a külső (uniós) forrásból megvalósított projektek, az iskolai szállítás terén (sofőrként) dolgozók, valamint a 2010/63-as kormányrendelettel szabályzott státusú munkatársak.
Csíkszereda polgármesteri hivatalának új maximális álláskerete például 181, a tényleges állások száma pedig 243, mert továbbá a lakosság-nyilvántartásban betölthető 15 állás, a helyi rendőrségnél 33, az uniós projekteknél 10, speciális státuszban 4.
A székelyudvarhelyi városháza új felső álláskerete 166, a tényleges 218 (12 poszt a lakosság-nyilvántartásban, 30 a helyi rendőrségnél, 10 a külső finanszírozású projekteknél).
Gyergyószentmiklóson a tisztségjegyzék felső határa 108, a tényleges állásszám 136 (lakosság-nyilvántartás 8, helyi rendőrség 16, projektek 2, speciális státusz 2).
Hargita Megye Tanácsánál az állások maximális száma 239, a tényleges 322 (lakosság-nyilvántartásban 22, megyei jelentőségű objektumok őrzésére 50, külső finanszírozású pályázatoknál 10, speciális 1).
A többi településnél a kormányrendelettel megszabott ma­ximális, illetve a tényeleges felső álláskeretet közöljük: Ma­ros­hévíz (87/119), Tusnád­für­dő (16/21), Ba­lán­bá­nya (42/45), Bor­szék (21/38), Szé­kely­ke­resz­túr (53/74), Szent­egy­há­za (41/47), Etéd (14), Szent­áb­ra­hám (14), Bél­bor (14), Fe­nyéd (12), Ká­pol­nás­falu (12/21), Karc­fal­va (14), Csík­csi­csó (14/20), Csík­szent­györgy (19/27), Gyer­gyó­cso­ma­fal­va (19/28), Gyer­gyó­hol­ló (11/12), Ko­rond (23/36), Csík­koz­más (13/26), Csík­dán­fal­va (12/20), Szé­kely­derzs (8/9), Orosz­hegy (18/23), Gyer­gyó­dit­ró (22/31), Fel­ső­bol­dog­fal­va (15), Szép­víz (16), Ga­ló­cás (14/23), Gyer­gyó­al­fa­lu (21/34), Gyer­gyó­szár­hegy (15/16), Csík­szent­lé­lek (13/14), Lö­vé­te (16/23), Gyi­mes­kö­zép­lok (20/22), Gyi­mes­fel­ső­lok (15/16), Far­kas­la­ka (19/25), Csík­ma­da­ras (12/13), Ho­mo­ród­szent­már­ton (14), Ho­mo­ród­al­más (10/13), Csíkszentmihály (14/15), Bögöz (15), Oklánd (10), Csíkpálfalva (12/13), Kászonaltíz (14), Nagygalambfalva (11/16), Parajd (25), Csíkrákos (11), Gyer­gyóremete (22/27), Máréfalva (11/15), Székely­andrásfalva (10), Salamás (17/45), Csíkszentkirály (14), Csíkszentdomokos (22/23), Csík­szent­már­ton (13/14), Csík­szent­simon (15/19), Csíkszent­imre (12/21), Újszékely (14), Ma­dé­fal­va (14/20), Gyergyó­vár­hegy (11/16), Gyer­gyó­új­fa­lu (19/24), Simén­falva (16/17), Csík­szent­ta­más (14), Gyergyótölgyes (14/20), Tusnád (12), Kányád (10), Székelyvarság (11), Vasláb (11/14), Zetelaka (22/31).

Mi várható?

Országos szinten a Bolojan-kabinet reformja összesen 45 698 állást számol fel a központi és a helyi közigazgatásban. A megszorító intézkedéstől idén 1,6 milliárd lejes, jövőre 3 milliárd lejes megtakarítást vár a kormány. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy voltaképpen 12 794 betöltött és 26 800 létező, de jelenleg betöltetlen állásról, illetve 6102 tanácsadói posztról beszélünk. Tehát míg összességében az apparátus 25-30 százalékos karcsúsítása a cél, ha kivonjuk a betöltetlen állások számát, gyakorlatilag jelenleg átlagban mintegy 10-13 százalékos személyzetcsökkentésről beszélhetünk, és ez többé-kevésbé a Hargita megyei területi-közigazgatási egységekre is igaz. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb egy apparátus, annál nagyobb gondot okoz a lefaragás: ha egy lakosságát tekintve közepes méretű község adminisztratív feladatait eddig 16 személy látta el, de le kell mondani 3 állásról, a maradék 13 ember között nehezen lehet majd elosztani a feladatokat. Érdemes megemlíteni, hogy a rendelet lehetővé teszi a bérek visszavágását a személyzeti lefaragás helyett: átmeneti intézkedésként a személyi költségek év végig tartó 10%-os csökkentésével „kiváltható” az állások megszüntetése, 2027. január 1-jétől azonban a polgármesteri hivataloknak akkor is érvényesíteni kell a személyzet számának csökkentését. 
A nagyobb polgármesteri hivataloknál előreláthatóan egyelőre nem lesznek masszív elbocsátások, hanem megpróbálják átszervezésekkel megoldani a helyzetet, vagy pedig úgy, hogy bizonyos tevékenységeket cégekbe szerveznek ki – ez utóbbi megoldás elég arra, hogy megőrizze az emberek munkahelyét, viszont végső soron nem csökkenti, hanem növeli a költségeket. 
Ha a polgármesteri hivatalok nem tartják be az intézkedéseket, akkor nem jutnak többé pénzhez az állami költségvetésből – ami a gyakorlatban egyenlő a működésük ellehetetlenülésével. 
Az intézkedés a prefektusi hivatalok és a megyei önkormányzatok apparátusára szintén érvényes. Nem érinti ugyanakkor az oktatásban, az egészségügyben, a kulturális és a védelmi és rendfenntartási területen dolgozókat. 

Prefektus: Tesszük, amit kell

Az ügyben megkerestük Petres Sándort, a Hargita megyei kormányhivatal vezetőjét. 

– Kedden azt közöltük, amit a kormányrendelet feladatként előír számunkra: településenként, illetve a megyei önkormányzatnál mennyi a nem kivételt képező állások maximális létszáma. Csütörtökön tanácskozást tartunk arról, hogyan kell a kormányrendeletben előírt intézkedéseket végrehajtani

– közölte érdeklődésünkre a prefektus.

Megyeelnök: Egyensúlyban kell maradni

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke érdeklődésünkre úgy fogalmazott: a kormányhatározat megszületett, és maradéktalanul be fogják tartani. 

– Tudtuk, hogy az idei év nehéz lesz, de megpróbáljuk úgy alakítani a működést, hogy a kormányzati előírások és a helyi igények között egyensúlyt tartsunk. Egy önkormányzatnál már egy-két poszt megszüntetése is veszélyeztetheti a hatékonyságot vagy magát a működést, ezért nem lehet minden esetet összehasonlítani. Tehát vannak olyan önkormányzatok, ahol egy-két posztnak a megszüntetése valós és súlyos problémát okoz. A megyei tanács esetében viszont továbbra is az a legnagyobb kihívás, hogy az európai uniós és kormányzati forrásokhoz kapcsolódó fejlesztésekhez biztosítani tudja az önrészeket. Az elmúlt években ezek az önrészek jelentősen megnövekedtek, így a lehetőségeink meglehetősen korlátozottak. Nekünk ez jelenti a legnagyobb problémát, nem az, hogy át kell-e szervezni a működést vagy sem

– mondta a megyei önkormányzat elnöke, arra is utalva, hogy már tavaly, még mielőtt a kormány tematizálta volna a létszámcsökkentést, átszervezték a megyei önkormányzatot és a belső szakapparátust, és lecsökkentették a posztok 13 százalékát.

– Nagy segítség volt, hogy az RMDSZ elérte, hogy a kulturális intézményeket ne számolják bele a létszámkorlátozásba. A megyei önkormányzatok – a Hargita és a Kovászna megyei is – már így is többletfeladatokat vállalnak. Kulturális intézményeink révén igyekszünk programok és tevékenységek által erősíteni közösségünk identitását és önbecsülését. Az lett volna az igazi érvágás, ha ezekhez a tevékenységekhez is hozzányúltak volna

– jegyezte meg Bíró Barna-Botond.

Polgármester: Újragondoljuk a városháza struktúráját

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere szerint, miután a tárca ismertette a február végén elfogadott sürgősségi kormányrendelet módszertanát, kiderült, hogy az sokkal szigorúbb és merevebb intézkedéseket követel meg az önkormányzatoktól a közigazgatási reform kapcsán, mint azt korábban remélték.
A megyeszékhely önkormányzata kedden, miután a prefektúra kiküldte az átiratot, amely szerint a városháza legtöbb 181 alkalmazottat foglalkoztathat, vezetőtestületi ülést tartott, ahol arról tárgyaltak, hogy hogyan teljesítik a sürgősségi rendelet előírását. A városházán jelenleg összesen 258 személy dolgozik, ebből Korodi szerint kimondottan az önkormányzat belső struktúrájához 232 alkalmazott tartozik, mivel a teljes számban nincsenek benne az iskolabuszok vezetői, a személyi nyilvántartó munkatársai, illetve a különböző projektekben dolgozó munkatársak. 

– Azt a döntést hoztuk, hogy mivel a rendelet lehetővé teszi az átszervezést, teljesen újragondoljuk a városháza jelenlegi struktúráját, és az alapoktól kezdve új szerkezetre építjük. Mielőtt tehát azt vennénk számba, hogy a mi esetünkben mekkora mértékű leépítésre lenne szükség, egyszer újraszervezzük az irodák, különböző belső közigazgatási egységek működését és egymáshoz kapcsolódását, hogy lássuk, hol lehet még sűríteni a munka menetén. Ez egy óriási munka, amit június végéig kell megoldanunk

– nyilatkozta lapunknak Korod Attila. 
A polgármester hozzátette, a sürgősségi kormányrendelet a közigazgatási reformnak több módját is lehetővé teszi, ebből csak az egyik a leépítés, de fizetéskorrekciót, illetve az átszervezést is megengedi.

 – Mi a fizetéskorrekcióval nem tudunk élni, mert jó néhány éve nem volt nálunk fizetésemelés, az inflációt tekintve tehát a bérezésünk nem versenyképes

– tette hozzá. 
A közigazgatási reform kapcsán tehát Csíkszereda 51 posztról kell lemondjon ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kormányrendelet előírását. Az pedig, hogy a városházi struktúra átszervezésével ebből hány posztot sikerül megmenteni, a következő időszakban derül ki.