Az ADHD egy neurode­ve­lop­mentális tünet­együttes, ami azt jelenti, hogy eltérő idegrendszeri fejlődésmeneten alapul, a különböző funkciókért felelős idegsejthálózatok az átlagostól eltérő módon fejlődnek ki, ezért eltérően is működnek – részletezte a tünetegyüttes hátterét a szakember. – Ha egy másik szinten nézünk rá, azt mondhatjuk, hogy az agy különböző területeire az elégtelen dopaminhatás jellemző, és ez az, ami aztán különböző magatartási tünetekhez vagy egyéb funkciózavarokhoz vezet, mint például a figyelemzavar. Maga az ADHD elnevezés az aktivitás- és figyelemzavar angol elnevezésének (Attention Deficit Hyperactivity Disorder) rövidítése – tette hozzá.

Nem véletlen

A legtöbb ADHD-s gyermek jellemzően szétszórt, álmodozó, erősen izgő-mozgó és impulzív. Ugyanakkor valószínűleg nem véletlenül maradt fenn ilyen magas arányban ez a tünetegyüttes az evolúció során.

– A magyar lakosságon belül a kiskorúak között körülbelül öt százalékra tehető az ADHD aránya. Van valamilyen evolúciós előnye az össznépesség szempontjából. Léteznek olyan pozitív vonások, amelyeket érdemes megkeresni, ilyenek például a lelkesedés, a kreativitás, a gyors észjárás; az ADHD-soknak gyakran erős az igazságérzetük, jó a humorérzékük és tevékenyek. A nyughatatlanságot pozitív irányba is lehet fordítani. Azt mondják, ha valami nagy történik a világban, akkor ott ADHD-s embereket kell keresni… A lényeg az, hogy jó dolgokban legyenek benne, ne rosszban – magyarázta dr. Csiky Miklós.

Genetika és korai felismerés

Az ADHD legnagyobbrészt genetikai eredetű: mintegy 80 százalék az örökletesség szerepe, a többi a környezeti tényezőké. Ezek közül a legmeghatározóbbak a korai, a szülés előtti, illetve szülés utáni rövid időszakban jelentkező hatások, de a szülés esetleges problémáinak is szerepük lehet az ADHD kialakulásában. Ma már lehetséges az ADHD korai felismerése, amely a gyermek mindennapjai és jövője szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír.

– Minél később ismerjük fel, annál több nehézséget okoz, másrészt azért is nagyon fontos a korai felismerés, mert nagyon hatékony terápiái vannak. Tehát minél előbb születik meg a diagnózis, annál több keserves napot spórolunk meg a gyermeknél és a családjánál, mert a család életére is komoly hatással van egy ADHD-s gyermek – jegyezte meg a gyermek­pszichiáter.

Hatékony terápiák

Az ADHD-nak két bizonyítottan jó hatásfokú terápiája van. – Az egyik a gyógyszeres terápia, amely minden egyéb pszichiátriában használt gyógyszeres kezelésnél hatékonyabb, és a leggyakrabban használt szernek nagyon jó a mellékhatás-spektruma is (azaz elenyésző a zavaró mellékhatások megjelenése). A másik nagyon hasznos segítség a viselkedésterápia, illetve a viselkedést módosító eszközök. Továbbá vannak úgynevezett komplementer terápiás megközelítések, ezek kiegészítik az említett módszereket. Hatékonyságuk nincs olyan erősen alátámasztva, de közülük néhánnyal kapcsolatban nekem jó tapasztalataim vannak, és szoktam is ajánlani – közölte dr. Csiky. Az étrend-kiegészítők közül az ómega-3 zsírsavat, a D-vitamint, probiotikumot, magnéziumot, cinket nevezte meg, amelyek egyenként viszonylag keveset, de összeadódva 20, kisebbeknél akár 30 százalékot is képesek javítani a gyermek állapotán. Ugyancsak fontos lehet a szenzomotoros fejlesztés, gyakran jól látható a javulás ennek hatására. Továbbá a gyermekek egy részénél, akiknél kimutatható, hogy a szervezet ellenanyagot termel bizonyos ételösszetevők ellen, a célzott diéta szintén képes segíteni. Ezek a kiegészítő terápiák nem feltétlenül és nem elsősorban az ADHD tünetein javítanak sokat. Mivel az ADHD ritkán jár egyedül, az esetek 80 százalékában egyéb nehézségekkel társul, inkább ezeken segítenek, de a gyermek életminőségét, az összműködését igenis képesek javítani.

Mire figyeljünk? 

A legfontosabb, hogy a gyermek időben kapjon megfelelő segítséget. – Ha az ADHD elér egy közepes erősséget, akkor a megfelelő segítség a gyógyszeres terápia is lehet. Ha ezt nem kapja meg a gyermek, mindenféle másodlagos zavarok alakulnak ki, és azokkal sokkal keservesebb együtt élni, és az orvosnak, pszichológusnak is sokkal nehezebb megbirkózni ezekkel, mint magával az ADHD-val – mondta a szakember.

Kiderült, gyermekkorban nagyon gyakori az úgynevezett ellenszegülő magatartászavar, amely egy gyermekpszichiátriai diagnózis, áthúzódhat serdülőkorra is, de akár 40-50 éves kezeletlen ADHD-sok is tovább vihetik az életük során. Serdülőkortól a szorongásos tünetek, a depresszió, a kedvezőtlen irányú személyiségfejlődés társulhatnak a nem megfelelően kezelt vagy kezeletlen ADHD-hoz, és ők jóval veszélyeztetettebbek a függőségek szempontjából.

ADHD holtomiglan?

Csiky Miklós közölte, hogy a gyermekkorban diagnosztizált ADHD-sok mintegy 20 százaléka valamilyen szinten „kinövi” azt, de nem az elején, hanem valahol 16–26 éves kor között. Esetükben annyira „lecsendesülnek” a tünetek, hogy nem is lehet már eltéréseket igazolni náluk. Az ADHD-s fiatalok, felnőttek körülbelül 30 százaléka megtanulja elég jól ellensúlyozni a nehézségeket, viszont ők nagyon kifáradnak ebben a nap végére. Marad olyan 40-60 százalék, amelynek szükséges a gyógyszer ahhoz, hogy jól tudja élni az életét.

Mindig velünk marad?

Igen, mivel igen erős genetikai megalapozottsága van, és mert van jó hatása is az embercsoportok előrehaladására, hacsak ki nem dolgoznak olyan génsebészeti eljárást, amivel – úgymond – ki lehet vágni a génkészletünkből, jegyezte meg a szakember, majd hozzátette: – Írtak erről egy fantasztikus novellát, amely úgy zárul, hogy egyik évben bejelentették a világ tudósfórumán, ahol mindig a tudományos újdonságokat szokták tálalni, hogy megtalálták a módját az ADHD-gének eltávolításának. A bejelentést nagy ovációval fogadták, megtapsolták, aztán attól kezdve több ilyen tudományos fórum nem is volt…

Dr. Csiky Miklós gyermekgyógyász és gyermekpszichiáter, a budapesti Bethesda Gyermekkórház mun­katársa, az ADHD egyik leg­ismertebb magyarországi szak­értője, nemzetközi tanul­mányokkal és tapasztalattal a háta mögött. Érdeklődőknek ajánljuk az adhdoki.blogspot.com címen elérhető weboldalát, ahol számos hiteles információt találnak a tünetegyüttesről.